Zimmerer Blanka 4.o. - Dorogi utazás az elveszett szavak nyomában

Rezümé

Olyan szavakat gyűjtöttem társaim között, amelyeket már nem használunk a mindennapi beszédben, pedig hozzátartoztak városunk történetéhez, így a magyar nyelvhez is. A célom azt volt, hogy újra értsük és használjuk ezeket a kifejezéseket. Reméltem, hogy nevezetes személyeket is találok témakörömben  kutatás során.

Mivel sok ismeretlen kifejezést gyűjtöttem, témaszűkítéssel kisebb gyűjteményt állítottam össze. Előbb a dorogi címer szimbólumaiból indultam ki, s ezzel összefüggésben a közlekedés, utazás, szállítás témakörében elemeztem fogalmakat, szavakat.

Történelmileg a címer visszavezetett a római, illetve honfoglalás-kori időkig. Az akkori utak, közlekedési módok mára szinte nyomtalanul eltűntek. Múzeumok még őrzik a mérföld- és sírköveket. Később Ódorog szakácsainak közlekedése, majd a török időket követően a postajáratok útjai rejtegettek érdekességeket.

Nagy változást hozott Dorog életében a szén felfedezése. A közlekedés, a szállítás új formákban jelent meg a mindennapi életben. A lovaskocsikhoz hozzátartoztak a bányalovak, őket a bányakocsisok hajtották, akik az ötházakban laktak. A rossz utakat támfallal védték meg az esőtől-sártól, a támfalban szakrális kegyhelyet hoztak létre, a főutak pedig keramit burkolást kaptak. A bányaszállítások a levegőben (kötélpályán, dunai szénrakodón), a földön (pl. homokvasúton) és a föld alatt (csillében, népessel, altáróban) történtek meg. Az altáróhoz szomorú, háborús események, elhomályosuló jelentésű kifejezések kapcsolódnak (légópince, bunker, malenkij robot).

Végül a gyalogutak, ösvények végén épített menedékházat ismerhettem meg kutatásom során. Ez volt a leghumánusabb építmény, amelyet a községben a turisták, vándorok számára hoztak létre. Ma már sok funkcióját ismerjük a háznak, éppen a legrégebbi jelentése veszett el ezért az idők során.

Minden fontos helyszínt felkerestem segítőimmel, hogy megértsem a szavak jelentését. A fogalmakhoz tartozó jeles személyeket a plébánia anyakönyveiben kutattam fel. Segítségemre voltak a régi újságok, szakkönyvek, sőt neves személyek naplói, de interjút is tudtam készíteni a menedékház első gondnokának a ma is élő lányával.

Összegezve megállapítottam, hogy sok kifejezést kell feltámasztanunk, ezért kutatásomat újabb témaszűkítésekkel szeretném folytatni. Az eddig vizsgált szavak elsősorban az ipar, főleg a bányászat és a vallás témakörébe tartoznak. Néhány idegen nyelvi kifejezés is bekerült a gyűjteménybe. Országos jelentőségű átutazók naplóiban olvashattam településünkről (Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Radnóti Miklós), de megismertem számos dorogi kiválóságot is (szobrászt, építészt, festőket, feltalálót, minisztert).

Úgy érzem, kutatásommal nemcsak magamnak, de kortársaimnak lehetek hasznára, hiszen városunk történelméből sok újdonságot tudhatunk meg a megtalált szavak segítségével.