Kiss Albert: A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának terjesztési lehetőségei a „fehér foltokon”

1. Fehér foltok a KGYTK terjedésében

A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája (KGYTK) a tudomány iránt érdeklődő 10-14 éves diákoknak meghirdetett (felmenő rendszerű) országos komplex tanulmányi verseny, amely ebben az évben XIV. alkalommal került megrendezésre. A statisztikai adatok alapján Magyarország térképére rátekintve elmondhatjuk, hogy vannak olyan „fehér foltok” (érintetlen megyék, szám szerint 6 megye), ahonnan még nem neveztek gyerekek a KGYTK versenyre. De ide kell sorolnunk azokat a megyéket is, ahol egy-két településről történt nevezés, ezek száma hat. Azt is meg kell említenünk, hogy vannak köztük olyan városok, ahol példaértékűen terjed egyik iskoláról a másikra a KGYTK híre és a diákok nevezése. (pl.: Dorog)

1. ábra: Fehér foltok a KGYTK terjedésében: Győr-Moson-Sopron; Vas; Borsod-Abaúj-Zemplén; Szabolcs- Szatmár-Bereg; Bács-Kiskun megye.

Az 1. ábra szürkével jelölt megyéi mutatják, hogy a 2010-2015 közti időszakban a versenyre 13 megyéből érkeztek nevezések. Összesen 34 településről és 42 iskolából (lásd a zárójelben levő számot) az alábbi megoszlásban:

Baranya megye: Siklós (1); Békés megye: Orosháza (4); Fejér megye: Székesfehérvár (1), Mány (1), Vértesboglár (1), Dunaújváros (1); Hajdú-Bihar megye: Szentpéterszeg (1), Hortobágy (1), Balmazújváros (1), Hajdúböszörmény (1), Hajdúnánás (1); Heves megye: Eger (1), Kisnána (1), Hatvan (1); Komárom-Esztergom megye: Dorog (3); Nógrád megye: Karancslapujtő (1); Pest megye: Százhalombatta (2), Szentendre (1), Törökbálint (1), Budapest (2); Somogy megye: Osztopán (1), Somogyjád (1), Juta (1), Böhönye (1), Mesztegnyő (1), Kaposvár (1); Jász- Nagykun megye: Szolnok (1); Tolna megye: Várdomb (1), Dombóvár (1), Báta (1); Veszprém megye: Tapolca (2), Várpalota (1); Zala megye: Zalabér (1), Keszthely (1), Nagykanizsa (1), Sármellék (1), Borsfa (1)

2. KGYTK Díjokleveles és KGYTK Referenciaintézmények

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács figyelemmel kíséri a KGYTK versenyre felkészítő intézmények eredményességét. Az eredményesség megállapításához a Tanács elsődlegesen az intézményt képviselő diákoknak a kutatásmódszertani kategóriában kiemelt I. helyezéseit, valamint a további kutatásmódszertani helyezéseket követi nyomon. Ezen eredményeket elérő intézmények (a KGYTK TT elnökének javaslatára és a KGYTK védnökének jóváhagyásával) az idei tanév végén „KGYTK Díjoklevéllel” kaptak szakmai elismerést (lásd 2. ábra):

• Eger, Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskola (Heves megye)
• Mány, Hársfadombi Nyelvoktató Német Nemzetiségű Általános Iskola (Fejér megye)
• Budapest, Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola (Pest megye)
• Sármellék, Sármelléki Általános Iskola (Zala megye)
• Székesfehérvár, Székesfehérvári Vasvári Pál általános Iskola (Fejér megye)

A Tanács elnöke és a KGYTK védnöke a tehetséges diákok fejlesztésében végzett példaértékű, követendő, a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciára felkészítő többévi munka elismeréseként (4 évre szóló) Referenciaintézmény címet adományozott (lásd 2. ábra):

• Balmazújváros, Balmazújvárosi Általános Iskola (Hajdú-Bihar megye)
• Dorog, Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola Zrínyi Ilona (Komárom-Esztergom megye)
• Hatvan, Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola (Heves megye)
• Karancslapujtő, Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Nógrád megye)
• Orosháza, Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (Békés megye)
• Osztopán, Somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Osztopáni Tagiskolája (Somogy megye)
• Százhalombatta, Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium (Fejér megye)
• Zalabér, Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Zala megye)

2. ábra: A KGYTK Díjokleveles és a KGYTK Referenciaintézmények

3. KGYTK Díjokleveles és KGYTK Mester és Tanítványa Díjas tehetségsegítő pedagógusok

A Tanács az intézmények mellett a tehetségsegítő pedagógusok eredményességét is rögzíti. A legeredményesebb tehetségsegítő pedagógusoknak - 2011 óta - „KGYTK Díjoklevelet” vagy „KGYTK Mester és Tanítványa Díjat” adományozott.

3.1. KGYTK Díjoklevél

Díjoklevélben részesültek azok a pedagógusok, akik kiemelkedő tehetségnevelő munkát végeztek tanítványaik felkészítésében a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája című komplex tanulmányi versenyre:

• Nyugat-Dunántúl régióban: Cseh Németh Zsuzsanna, Zalabér (2013); Papp Katalin, Zalabér (2015)
• Dél-Dunántúl régióban:
• Budapest és környéke régióban: Kovács Lajos, Dorog (2013, 2014); Molnár Klára, Dorog (2015); Dankó József, Dorog (2015); Balogh Balázs, Dorog (2015); Kolonics Péter, Dorog (2015); Csapó Mária, Dunaújváros (2015); Szuláné Eckhart Laura, Százhalombatta (2015); Kalácska Mónika, Százhalombatta (2015)
• Tiszántúl régióban: Kovácsné Nagy Róza, Orosháza (2015); Ráczné Posta Rózsa, Orosháza (2015)
• Duna-Tisza köze régióban: Fenesné Tóth Ágnes, Karancslapujtő (2013); Kökény Adrienn, Karancslapujtő (2014); Koklácsné Korom Vellás Gyöngyi, Karancslapujtő (2015)

3.2. KGYTK Mester és Tanítványa Díj

Mester és Tanítványa Díjat kaptak azok a pedagógusok, akik több éven keresztül kiemelkedő tehetségnevelő munkát végeztek a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája című komplex tanulmányi versenyre történő felkészítésben:

• Nyugat-Dunántúl régióban: Bajner Imre, Tapolca (2011); Dr. Lóthné Tolvéth Katalin, Keszthely (2011); Cseh Németh Zsuzsanna, Zalabér (2012); Cseh Németh László, Zalabér (2015);
• Dél-Dunántúl régióban: Matuza Tiborné, Osztopán (2011); Ősz János, Osztopán (2012); Hornyák Andrásné, Várdomb (2012); Kovács Gáborné, Osztopán (2013); Árvai Ilona, Mesztegnyő (2015)
• Budapest és környéke régióban: Kovács Lajos, Dorog (2011); Czirkelbach Erzsébet, Mány (2012); Tóth István, Székesfehérvár (2013); Molnár Klára, Dorog (2015);
• Tiszántúl régióban: Kecskésné Mező Mária, Balmazújváros (2013)
• Duna-Tisza köze régióban: Fenesné Tóth Ágnes, Karancslapujtő (2011); Melykóné Tőzsér Judit, Hatvan (2012); Harangozó Csabáné, Kisnána (2015)

4. Publikációk a KGYTK-ról

A KGYTK meghonosítása – a több mint tíz éves – akciókutatással¹ alátámasztott empirikus tapasztalatokra épült, amelyekről számos publikáció jelent meg:

• Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban. Új Pedagógiai Szemle, 2001. március 88-98.p
• Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már tízéves kortól. Magyar Tudomány 2004. 246. p.
• Zsolnai József: A tudomány egésze. Műszaki Kiadó, Budapest, 2005.21-30.p
• Kiss Albert: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. Padagógusképzés, 2007. 3. szám97-103.p
• Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első tíz évben. Pannon Egyetem ÉKP Országos Központja, Pápa, 2009.
• Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – A diákkör létrehozása és működtetése. Zalabér, 2010.
• Kiss Albert: A tudományos diákkörök helye a tudományos alkotó munkára felkészítésben. Új Pedagógiai Szemle, 2010. május
• Kiss Albert: Alkottató természettudományi pedagógia az általános iskolában. Zalaéri Általános iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Tehetségpont
• Kiss Albert: Kreatív természettudományi tehetséggondozás. Géniusz Könyvek 32. MATEHETSZ, Budapest, 2014.

5. A KGYTK terjesztésének szükségessége

A KGYTK terjesztésének szükségessége nyilvánvaló, hiszen a 2. ábrán látható, hogy vannak olyan megyék (5 megye), ahonnan egy-egy iskolából érkezett nevezés a KGYTK versenyre, és vannak fehér foltok (6 megye), ahonnan még nem történt egy nevezés sem, valamint olyanok is (6 megye), ahonnan egy-egy intézményből neveztek tanulókat. Mindez nehézségeket okoz a szervezésben és a versenyeredmények megélésében.

5.1. A verseny szervezésének nehézségei

A 2015-ös statisztikai adatok szerint (lásd 3. ábra) elmondható, hogy aránytalanság van az egyes régiókban történő nevezések száma között.

3. ábra Nevezések száma a 2015-ös XIV. KGYTK –ra

Ez az aránytalanság továbbra is fennállt a pályamunkák elbírálását követően. (lásd 3. ábra) Az adatokból leolvasható, hogy a regionális fordulókra meghívott pályamunkák száma a Duna-Tisza köze régióban a legkevesebb 6, és a legtöbb a Budapest és környéke régióban: 24 pályamunka.

4. ábra A regionális fordulóra meghívott pályamunkák száma (2015-ben)

Az aránytalanság okát a KGYTK verseny „fehér foltjaival” magyarázhatjuk. Emellett azzal is, hogy 5 megyéből csak egy-egy településről érkezett nevezés. A regionális forduló szervezésekor a fennálló aránytalanságot az országos döntőre továbbjutók számának meghatározásával próbáltuk kompenzálni. A kompenzáció eredményével nem lehettünk elégedettek. Azért, mert az országos döntőn azzal szembesülhettünk, hogy a Budapest és környéke, valamint a Nyugat-Dunántúl régióból olyan pályamunkák nem jutottak tovább, amelyek erőteljesebb színvonalúak voltak, mint a Duna-Tisza köze és a Dél-Dunántúl régióból továbbjutottak közül néhány.

5.2. A versenyeredmények megélésének problémája

A KGYTK felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyének eredeti koncepciója² a következő szinteket tartalmazza: iskolai forduló, megyei forduló, regionális forduló, országos döntő. A versenyre nevezések egyenetlen eloszlása miatt megyei fordulót csak néhány megyében tartottunk, amit kénytelenek voltunk a későbbiekben elhagyni. Iskolai fordulót legfeljebb a KGYTK referenciaintézmények tartanak. Az iskolai fordulóról a regionális forduló I. szintjére jut a pályamunka, amit a Pannon Egyetem MFTKI kutatói értékelnek, és a legjobbak kapnak meghívást a regionális II. fordulóra. Ezen a fordulón tartja meg a pályázó az első előadását, amelynek tétje az országos döntőbe jutás.

A 2015-ös regionális fordulókról – a meghívást kapott 81 tanulóból – 50 jutott tovább. Tehát regionális fordulón a diákok 62% éli meg a sikert. Mivel nem tartunk megyei fordulót, így a tanulók és a felkészítő tanárok 48%-a nem éli át legalább egyszer a továbbjutás élményét.

Az országos döntőre jutott pályamunkák közt (a regionális fordulókra nevezés aránytalansága miatt) vannak olyanok is, amelyeknek reálisan legfeljebb a megyei fordulóról juthatna tovább a regionálisra. Így, ezeket a pályamunkákat készítő gyerekek énképének és felkészítő pedagógusaik szakmai önismeretének nem igazán szerencsés az országos döntőre jutás ténye.

6. A KGYTK terjesztésének lehetőségei a fehér foltokon

A KGYTK terjesztésének elsődleges lehetőségei a fehér foltokon: a KGYTK Mester és Tanítvány Díjasok bevonása a felmenő rendszer és a terjesztés újragondolásába, a KGYTK Referenciaintézmények felkérése a fehér foltokon történő terjesztésre, pedagógiai kutatás, innováció.

6.1. A KGYTK Mester és Tanítvány Díjasok bevonása a felmenő rendszer, és a terjesztés újragondolásába

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács feladata, hogy a KGYTK Mester és Tanítvány Díjasokat bevonja a verseny felmenő rendszerének, és a terjesztésének újragondolásába. Az újragondolás célja, hogy:

• jusson el minden általános iskolába, tehetségpontba a 2015/16-os tanévre szóló versenyfelhívás,
• a fehér foltok megyéiből is nevezzenek a versenyre,
• érje el a nevezések száma a megyei fordulók rendezéséhez szükséges mértéket.

6.2. A KGYTK Referenciaintézmények felkérése a fehér foltokon történő terjesztésre

A Tehetségsegítő Tanács kérje fel a KGYTK Referenciaintézményeket arra, hogy vállalják fel a példa értékű, követendő, a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciára felkészítő munkájuk bemutatását. Működjenek együtt a Tehetségsegítő Tanáccsal:

• az általános iskolai tudományos diákkör létrehozási és működtetési módszertanának bemutatásában;
• a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjaik pályamunkáinak és előadásainak prezentálásában;
• megyei vagy regionális forduló szervezésében.

6.3. Pedagógiai kutatás, innováció

A tehetségsegítő Tanács kezdeményezze és/vagy támogassa a KGYTK felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyhez kapcsolódó pedagógiai kutatásokat, innovációkat. A Tanács biztosítsa a kutatási és az innovációs eredmények publikálási lehetőségét a kgytk-zalaber.huweblapon megjelenő Ékes Szilánkok, ÉSZ – online folyóiratban.

7. A KGYTK jövőképe

Az NTP-TTM-14-0016 azonosító számú pályázat keretében megvalósult KGYTK Országos tehetségsegítő módszertani konferencia alkalmával elhangzott plenáris előadások témái megerősítik a KGYTK további létjogosultságát, más tehetségsegítő programokba, kutatásokba illeszthetőségét. Ezt támasztotta alá Dr. Szvathné dr. Szalay Márta, az EMET osztályvezetője a Nemzeti Tehetség Program bemutatásával;  Fuszek Csilla, az European Talent Centre igazgatója az Európai Tehetséghálózathoz való csatlakozás feltételeinek ismertetésével; Dr. Balogh László, a Tehetséghidak Program szakmai vezetője, a pszichológia- tudományok kandidátusa a Család szerepe a tehetséggondozásban kutatási eredmények felvázolásával, Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária, a Pannon Egyetem docense a Tehetséggondozásra felkészítés ismertetésével, Bajor Péter, a MATEHETSZ ügyvezető elnöke a MATEHETSZ-ben futó programok helyzetének bemutatásával.

Ugyancsak ezen a konferencián „A tehetséggondozás módszertana – Határon túli és hazai tehetségpontok” szekcióban, megjelent határon túli tehetségpontok képviselői (Galánta, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Regionális Pedagógiai Központ, Szlovákia; Beregszász, Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, Ukrajna; Magyarkanizsa, Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola Magyarkanizsa, Szerbia) egyetértettek abban, hogy szívesen fogadnák a Kárpát-medencei KGYTK komplex tanulmányi verseny meghirdetését a 2015/16-os tanévre.