Aktuális
XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája
Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!
Jelentkezési határidő: 2024. november 5.
A XXIV. KGYTK módosított ütemezése
1. forduló
Dolgozatok feltöltése a honlapra, beérkezése postai úton az iskolába:
kgytk-zalaber.hu 8798 Zalabér Hunyadi u. 2. 2025. március 7. péntek
Meghosszabbítva betegségek miatt: 2025. március 14. péntek
Értesítés a továbbjutásról: 2025. március 27. csütörtök
2. forduló
Videófelvételek megosztása:
kutatogyerekek@gmail.com 2025. április 4. péntek
Értesítés az eredményekről: 2025. április 14. hétfő
3. 3. forduló
Rezümék feltöltése:
kutatogyerekek@gmail.com 2025. április 30. szerda
Országos döntő: 2025. május 10. szombat
Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium
Százhalombatta Szent István tér 1.
További letöltések:
Plakát letöltése
KGYTK 2023/2024 archívum:
Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények
Pusenyák Viktória - Üzenetek az utókornak egy kéziratos osztálynaplóban 1948-1949-ből
Dolgozatom egy iskolai dokumentum alapján készült: Dorogon az 1948-49. tanévben a 8. osztályos tanulók egy osztálynaplót vezettek, amelyben az iskolai élet történéseit jegyezték fel. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy az akkor élt gyerekekre hogyan hatottak a kor jellegzetes történelmi eseményei: a háború utáni szegénység, az államosítások, az egyházak üldözése stb.
Munkám első részében szakirodalomból ismertem meg az országos és a helyi folyamatok jellemzőit, majd irattári dokumentumok segítségével bemutatom az iskola teljes történetét, kiemelve a vizsgált korszak helyi eseményeit. Ezekkel vetettem össze a diákok mindennapi életének eseményeit a napló több szempontú elemzésével:
- megfigyeltem az iskolát mint közösségi teret: az épület állapotát, felszereltségét, a pedagógusok és diákok viszonyát,
- sajátos jelenségként vizsgáltam az „osztálybizottság" munkáját, döntéseit,
- összegyűjtöttem a tanulók önállóságra, segítőkészségre, kreativitásra utaló viselkedését,
- erkölcsi vívódásait, önkritikát igazoló gondolkodását,
- a magatartásukkal kapcsolatos negatív jelenségeket (veszekedés, megalázás, gúny, csúfolódás),
- de bemutatom örömteli, pozitív élményeiket is.
Kutatásaim eredményeként megfogalmaztam a hiányérzeteimet (a továbbtanulás kérdésének teljes hiánya, áprilistól a naplóvezetés megszakadása, a magas osztálylétszám, az osztálybizottság összetétele, a naplóírás kezdeményezői és az írásban résztvevők szűk köre, a nyolcosztályos iskolatípusra történő átmenet problémái stb.). Statisztikát is készítettem a naplót író és a napló eseményeiben szereplő tanulók arányának összevetéséhez.
Tapasztalataim megfogalmazása és a nyitott kérdések összeállítása után interjút készítettem az osztály még élő személyei közül öt idős emberrel. Tőlük választ kaptam a még tisztázatlan problémákra.
Megállapítható volt, hogy a gyerekek szempontjából 1948-49-ben volt az utolsó viszonylag nyugodtnak nevezhető tanéve a magyar, benne a dorogi iskoláknak. Ők a politikai változások legtöbb hatását még alig érzékelték. Egy évvel később Dorogon három épületben három önálló iskola kezdte már a tanévet, megszűnt a koedukált nevelés, 1950-től pedig életbe lépett a szocialista tanterv és annak „hű állampolgárokat nevelő" programja.
Pusenyák Viktória