MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája


Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!


Jelentkezési határidő: 2024. november 5.

 

 

A XXIV. KGYTK módosított ütemezése

 

 1.      forduló

 

Dolgozatok feltöltése a honlapra, beérkezése postai úton az iskolába:

kgytk-zalaber.hu      8798 Zalabér Hunyadi u. 2.     2025. március 7. péntek

Meghosszabbítva betegségek miatt:   2025. március 14. péntek

Értesítés a továbbjutásról:                2025. március 27. csütörtök

 

2.      forduló

 

Videófelvételek megosztása:

kutatogyerekek@gmail.com                2025. április 4. péntek

Értesítés az eredményekről:                2025. április 14. hétfő

 

3.   3. forduló   

         

Rezümék feltöltése:

kutatogyerekek@gmail.com               2025. április 30. szerda

Országos döntő:                              2025. május 10. szombat

 

Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Százhalombatta Szent István tér 1.


Versenykiírás letöltése

További letöltések:
Plakát letöltése

 

 

KGYTK 2023/2024 archívum:

Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények

Pusenyák Viktória - Üzenetek az utókornak egy kéziratos osztálynaplóban 1948-1949-ből

esz 201407 pusenyakviktoriaDolgozatom egy iskolai dokumentum alapján készült: Dorogon az 1948-49. tanévben a 8. osztályos tanulók egy osztálynaplót vezettek, amelyben az iskolai élet történéseit jegyezték fel. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy az akkor élt gyerekekre hogyan hatottak a kor jellegzetes történelmi eseményei: a háború utáni szegénység, az államosítások, az egyházak üldözése stb.

Munkám első részében szakirodalomból ismertem meg az országos és a helyi folyamatok jellemzőit, majd irattári dokumentumok segítségével bemutatom az iskola teljes történetét, kiemelve a vizsgált korszak helyi eseményeit. Ezekkel vetettem össze a diákok mindennapi életének eseményeit a napló több szempontú elemzésével:

  • megfigyeltem az iskolát mint közösségi teret: az épület állapotát, felszereltségét, a pedagógusok és diákok viszonyát,
  • sajátos jelenségként vizsgáltam az „osztálybizottság" munkáját, döntéseit,
  • összegyűjtöttem a tanulók önállóságra, segítőkészségre, kreativitásra utaló viselkedését,
  • erkölcsi vívódásait, önkritikát igazoló gondolkodását,
  • a magatartásukkal kapcsolatos negatív jelenségeket (veszekedés, megalázás, gúny, csúfolódás),
  • de bemutatom örömteli, pozitív élményeiket is.

Kutatásaim eredményeként megfogalmaztam a hiányérzeteimet (a továbbtanulás kérdésének teljes hiánya, áprilistól a naplóvezetés megszakadása, a magas osztálylétszám, az osztálybizottság összetétele, a naplóírás kezdeményezői és az írásban résztvevők szűk köre, a nyolcosztályos iskolatípusra történő átmenet problémái stb.). Statisztikát is készítettem a naplót író és a napló eseményeiben szereplő tanulók arányának összevetéséhez.

Tapasztalataim megfogalmazása és a nyitott kérdések összeállítása után interjút készítettem az osztály még élő személyei közül öt idős emberrel. Tőlük választ kaptam a még tisztázatlan problémákra.

Megállapítható volt, hogy a gyerekek szempontjából 1948-49-ben volt az utolsó viszonylag nyugodtnak nevezhető tanéve a magyar, benne a dorogi iskoláknak. Ők a politikai változások legtöbb hatását még alig érzékelték. Egy évvel később Dorogon három épületben három önálló iskola kezdte már a tanévet, megszűnt a koedukált nevelés, 1950-től pedig életbe lépett a szocialista tanterv és annak „hű állampolgárokat nevelő" programja.

Pusenyák Viktória