MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája


Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!


Jelentkezési határidő: 2024. november 5.


Versenykiírás letöltése

További letöltések:
Plakát letöltése

 

 

KGYTK 2023/2024 archívum:

Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények

Györfi Mátyás és Tar István Dávid: Retro a nád?

Azt kutatjuk társammal, hogy mi mindenre használják manapság a nádat. Azt halljuk a felnőttektől, hogy újra divatba jött felhasználó anyagként a nád.

Mindketten balmazújvárosi tanulók vagyunk. Városunkat egyik oldalról a Keleti-főcsatorna és a halastavak, másik oldalról a Hortobágy, a szikes puszta határolja, ahol sok helyen található nád. Megfigyelésünk szerint ezeket a nádasokat minden télen learatják és ez felkeltette érdeklődésünket, kíváncsiak lettünk arra, hogy a nád hogyan kerül a háztetőre.

Különösen a tetőfedésnél való alkalmazására voltunk kíváncsiak:

  • Minden nád alkalmas tetőfedésre?
  • Milyen építményeken lehet nádtető?
  • Hányan és miért vállalkoznak távoli munkákra a családokban?
  • Magyarországon vagy külföldön dolgoznak?
  • Hogyan élik ott mindennapjaikat?
  • Milyen hosszú ideig kell kibírni a család nélkül?
  • Megtervezték-e, hogy mennyi ideig vállalják a távoli munkát?

Kutatómunkánk során kérdőívet használtunk és riportot készítettünk. Sétát tettünk Balmazújvároson, nádtetőket fotóztunk. Könyvekben, interneten keresgéltünk.

A kérdőívekből és elsősorban az interjúalanytól megtudtuk, hogy a nádazással foglalkozók bár nagyon szerencsésnek érzik magukat, hogy ebben a szakmában dolgozhatnak, azért az ő és családjuk életében van ennek árnyoldala. A családjuktól távol, önellátóan élik az év kétharmadát. De mindezek ellenére így is a külföldi munkát választják, mert ott jobban megfizetik a munkájukat. Ha Magyarországon is akkora kereslet lesz a nádtetők iránt, mint amire számítani lehet, akkor az itthoni munkát választhatják majd.

Egyértelműen megállapíthatjuk a dolgozatunk végén, hogy a választott cím helyénvaló, igazat állít. Felsős korunkban szeretnénk még visszatérni a nád – nádfeldolgozás témakörhöz és tovább vizsgálódni.

Meglepően sokan dolgoznak ebben a szakmában, és az újonnan készült építmények tetejére is egyre gyakrabban kerül nád.