Györfi Mátyás és Tar István Dávid: Retro a nád?

Azt kutatjuk társammal, hogy mi mindenre használják manapság a nádat. Azt halljuk a felnőttektől, hogy újra divatba jött felhasználó anyagként a nád.

Mindketten balmazújvárosi tanulók vagyunk. Városunkat egyik oldalról a Keleti-főcsatorna és a halastavak, másik oldalról a Hortobágy, a szikes puszta határolja, ahol sok helyen található nád. Megfigyelésünk szerint ezeket a nádasokat minden télen learatják és ez felkeltette érdeklődésünket, kíváncsiak lettünk arra, hogy a nád hogyan kerül a háztetőre.

Különösen a tetőfedésnél való alkalmazására voltunk kíváncsiak:

• Minden nád alkalmas tetőfedésre?
• Milyen építményeken lehet nádtető?
• Hányan és miért vállalkoznak távoli munkákra a családokban?
• Magyarországon vagy külföldön dolgoznak?
• Hogyan élik ott mindennapjaikat?
• Milyen hosszú ideig kell kibírni a család nélkül?
• Megtervezték-e, hogy mennyi ideig vállalják a távoli munkát?

Kutatómunkánk során kérdőívet használtunk és riportot készítettünk. Sétát tettünk Balmazújvároson, nádtetőket fotóztunk. Könyvekben, interneten keresgéltünk.

A kérdőívekből és elsősorban az interjúalanytól megtudtuk, hogy a nádazással foglalkozók bár nagyon szerencsésnek érzik magukat, hogy ebben a szakmában dolgozhatnak, azért az ő és családjuk életében van ennek árnyoldala. A családjuktól távol, önellátóan élik az év kétharmadát. De mindezek ellenére így is a külföldi munkát választják, mert ott jobban megfizetik a munkájukat. Ha Magyarországon is akkora kereslet lesz a nádtetők iránt, mint amire számítani lehet, akkor az itthoni munkát választhatják majd.

Egyértelműen megállapíthatjuk a dolgozatunk végén, hogy a választott cím helyénvaló, igazat állít. Felsős korunkban szeretnénk még visszatérni a nád – nádfeldolgozás témakörhöz és tovább vizsgálódni.

Meglepően sokan dolgoznak ebben a szakmában, és az újonnan készült építmények tetejére is egyre gyakrabban kerül nád.