MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2020/2021

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a XX. jubileumi KGYTK-s versenyt digitális formában rendezzük meg. Abban az esetben, ha a COVID 19 járványügyi helyzet 2021. májusában megszűnik, a döntőt személyes részvétellel bonyolítjuk le.
 

  

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Szalay Vivien-Bogdán Ákos: A kommunikáció tapasztalatainak vizsgálata az iskolánk diákönkormányzatának működtetésében

Felkészítő tanár: Kiss Albert

Azért választottuk ezt a témát, mert – amint az elmúlt tanévben, úgy idén is – mindkettőnket beválasztottak a diákönkormányzat (ZaDök) vezetőségébe. Egyikőnk (Vivien) a diákelnök, másikunk (Ákos) a kommunikátor. Már a tanév elején, a munkaterv készítésekor tisztában voltunk azzal, hogy rengeteg teendő vár ránk, ha jól akarjuk működtetni a ZaDÖK-öt. Ekkor jött az ötlet, hogy az idei KGYTK-s munkánkban a ZaDök működtetésével foglalkozzunk.

Buda Béla és Patricia Wallace könyvében is olvastuk, hogy az internet túlzott használata káros társadalmi problémákat rejthet magában. Felvetettük a kérdésünket, hogy mi, a digitális bennszülöttek miképpen tehetnénk mégis előnyössé az internet „túlzott" alkalmazását?

A kutatásunkhoz az empirikus módszerek közül az alábbiakat alkalmaztuk: megfigyelés, kérdőíves adatgyűjtés, elégedettségmérés, archiválás. A dokumentumelemzést, adatfeldolgozást Excel program segítségével, a táblázat és a diagram kezelésével végeztük el. Az eredményeket a következtetés módszerével fogalmaztuk meg.

Pályamunkák írásbeli, majd a szóbeli (előadás) részét is a téma meghatározásával, s a résztémák - kommunikáció, az iskolánk diákönkormányzatának szervezete, a diákönkormányzat kommunikációja - leírásával indítottuk. Ezután következett a főrész, amelyben rendezvényekre bontottan részleteztük a használt kommunikációs csatornákat, feladatokat stb. Ebben a szakaszban fogalmaztuk meg a problémánkat, miszerint a ZaDÖK működtetése során az eseményekről szóló nyomtatott és elektronikus híradások mind-mind hiányosak voltak. E hiányosságok biztosan hatást gyakoroltak az önkormányzatunk működtetésének sikerességére. A problémafelvetés mellett feltevéseket is tettünk, amelyeknek igazolására és cáfolására kerestünk bizonyítékokat. A tapasztalatainkat diagramokban is megmutattuk, majd befejezésként mindezeket összegeztük.

Összegzésként megfogalmazhattuk, hogy az elektronikus kommunikáció (e-mail, Facebook, honlap) eredményessége nőtt. A szóbeli és a nyomtatott kommunikáció eredményessége érdekében azonban további erőfeszítéseket kell tennünk. Tehát a kutatásunkat nem tekinthetjük lezártnak, a ZaDÖK-ön belüli kommunikáció hatékonyságát fokoznunk szükséges.

A céljainkat részben elértük, a diákönkormányzaton belül a kommunikációs formák közül leginkább az elektronikus kommunikációt sikerült fejleszteni, míg a szóbeli és a nyomtatott formákat kevésbé. A kommunikációs stratégiánkat biztosan segítené egy általunk kidolgozott minta, hiszen az bizonyos, hogy a diákönkormányzat működtetésében az eredményességet a kommunikáció sikere alapozza meg. A minta elkészítése több rendezvény lebonyolítását (megfigyelés, kérdőíves adatgyűjtés, elégedettségmérés, archiválás) igényli.

A megkezdett kutatásunkat tovább kell folytatnunk ahhoz, hogy a programszervezés mintáját minél használhatóbbá tudjuk tenni.

Szalay Vivien és Bogdán Ákos 7. o. Zalabér