Hajdu Viktor: „Hármat tízért, hatot húszért..”, Fillérecskék az orosházi hetipiacról

Témám 190 esztendőre tekint vissza, hiszen „1823 óta csütörtökön az egész vidék népe által szerfelett látogatott hetivásárokat tart a község.” Településünk életében mindig jelentős szerepet játszott a piac. Igazolni igyekszem, hogy gazdasági szerepén túl nőtt a fontossága. Feltételezem, hogy évszázadokon keresztül nem csak anyagi értékeket őrzött és közvetített, de közösségkovácsoló, az itt élők büszke tartását is segítő központi hely volt.

Egy-egy település múltját megismerni a jelen tükrében igen tanulságos. Saját szülő- és lakóhelyünk történetébe, ünnepélyes alkalmaiba, sorsfordító változásaiba belepillantani lehet nagyszerű kötetek, hivatásos tollforgatók remeklései révén. Próbálkozásom optikája közvetlenebb. Az egyszerű hétköznapok jelentik életünk nagy részét, mégis ennek vész a leggyorsabban nyoma. Feltételezem, hogy most kezdett kutatásommal az elillanó emlékek után kapok. Noha nem a mindennapi munkavégzést vizsgálgatom, de az azt közvetlenül meghatározó és annak eredményét mérlegre tevő, Orosháza fejlődésének mindig lendületet adó közösségi színteret, hol nem csak az áru, de az információ is gazdát cserélt.

Dolgozatomban foglalkozom a helyi piac történetével, utalok az annak fundamentumát erősítendő orosházi gazdasági képzésre. Büszkén emlékezem és emlékeztetek nagyszerű eleinkre, karaktereket rajzolok meg. A közgyűjteményeinkben fellelhető forrásművek, fotó- és adattári anyag mellett magam is gyűjtöttem: visszaemlékezéseket, fényképfelvételeket. Összességében az utóbbiak bizonnyal nem tekinthetők forrásértékűeknek, mégis igazolják feltételezésemet: nem csak én vagyok elfogult e kereskedelmi forma iránt.

Tudom, hogy eddigi merítésem szűk körű, mégis lendületet ad a továbbiakhoz: a még élők között minél sajátosabb árutípusokhoz kötött visszaemlékezések gyűjtése, majd rendszerezése.