Barna Benjámin: „Ha valaki keresne, felmentem az internetre”, A netnyelv vizsgálata

Negyedik osztályos koromban készítettem először tudományos kutatómunkát. Akkor Sven Nordquist, a svéd meseíró Pettson-sorozatáról írtam dolgozatot.

Ebben az évben az egyre gyorsabban elterjedő netnyelv vizsgálatával foglalkoztam. Egy olyan nyelvváltozattal, amit eddig csak használtam, anélkül, hogy elgondolkodtam volna szabályain. Izgalmas dolog a szemünk előtt zajló változásokat megfigyelni, majd leírni. Érdekelt, hogy mikor és miért alakult ki a net sajátos nyelve, és hogy van-e valami „baj” ezzel a nyelvvel. Azt feltételeztem, hogy a netnyelvet csak bizonyos helyzetekben használjuk, és ettől függetlenül a helyes nyelvhasználattal is tisztában vagyunk, tehát a netmagyar nem lép a szabályos és hivatalos magyar nyelv helyébe. Kutatásaim során tanulmányoztam a szakirodalmat, dokumentumelemzést végeztem, szóbeli és írásbeli interjút készítettem, összehasonlító elemzést végeztem. Dolgozatom a nyelvészet nyelvváltozatokkal foglalkozó ágához, a dialektológiához kapcsolódik.

Az internet megváltoztatta az emberek közti kommunikációt, sőt azt a nyelvet is, amit használunk. A netnyelv újdonsága, hogy beszélt és írott nyelvi elemek egyaránt jellemzik. Írott beszéd, amely térhez és időhöz nem kötött, állandó, dialogikus jellegű, bár a felek nincsenek azonos időben jelen. A chatkommunikációban csak látható jelekkel, vagyis írott formában üzenünk egymásnak. Ugyanakkor a technika szinte a beszédtempóval azonos, folyamatos, kétoldalú kommunikációt tesz lehetővé.

A netnyelv alapvető jellemzője a gyorsaságra való törekvés és az érzelmek kifejezésének szándéka. A gyorsaság érdekében különféle rövidítéseket alkalmazunk, még akkor is, ha ezzel nyelvtani, helyesírási hibákat vétünk. Az érzelmek kifejezése érdekében emotikonokat, csupa nagybetűket használunk, és karaktereket ismétlünk. A monitoron megjelenő írásképen egyszerre van jelen beszéd, kép, fotó, vagy zene, esetleg videófelvétel. Összehasonlítottam a magyar és a német beszélgetéseket, s kiderült, hogy nagyon hasonló a két nyelv internetes írásképe. Megállapítottam, hogy a netnyelv szókincse az informatika, az angol, az ifjúsági nyelv és a szleng.

A nyelvészek álláspontja nagyon különbözik a netnyelv használatának kérdésében. Egyesek a nyelv romlásáról beszélnek, mások pedig egyszerűen csak a nyelv átalakulásáról.

A netnyelv használói körében végzett kutatásaim során megállapítottam, hogy a csetelők a netnyelv használatával párhuzamosan tudják a nyelvhelyességet. A „digitális bennszülöttek” megértik egymást. Csak a kívülálló számára érthetetlen a netmagyar. A felhasználók szerint ez a nyelv rövidebb, folyékonyabb, hétköznapibb és emberközelibb.

„… az internet csak láthatóvá teszi az emberek beszédét. És azt is, mit nem tanítottak meg az embereknek az iskolában.” (Zsadon Béla) Ezt a kutatást befejeztem, de néhány év múlva szeretném megvizsgálni, miben változott a netnyelv dolgozatom megírása óta.