Aktuális
XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája
Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!
Jelentkezési határidő: 2024. november 5.
További letöltések:
Plakát letöltése
KGYTK 2023/2024 archívum:
Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények
Szikszai Lilla: „ÁTJÁRÓ A TÜNDÉRKERTBE…” A székelykapuk varázsában
Az idei KGYTK-s munkámban az Erdély szívében található gyöngyszemek a székelykapuk kutatását tűztem ki célul.
Úgy gondoltam, hogy a székelykapu a székely néptől ered, csak rájuk jellemző. Feltételezésem szerint a székelykapuk díszítésére állandó motívumokat használnak, amelyeknek jelentésük van. Azt gondoltam, hogy a székelykapuk szerkezete a funkciójával összefügg.
A teoretikus kutatásom során szakkönyveket, lexikonokat használtam és könyvtári kutatómunkát végeztem. Megvásároltam hat könyvet, amelyeket hosszasan tanulmányoztam.
Empirikus kutatásom során levélben megkerestem Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutatót, aki Máréfalván él és dolgozik. Interjút készítettem Szatmári László asztalosmesterrel. Felkutattam a lakóhelyemen található székelykapukat és felkerestem tulajdonosaikat.
Dolgozatom írása közben a térképen behatároltam Székelyföldet, megismertem a székely népcsoport életvitelét. Megfogalmaztam a kapu rendeltetését, megismertem a székelykapu fogalmát, megtanultam a szerkezeti elemeit, részeit. A székelykapu eredete feltérképezésekor általam idáig nem ismert néprajzkutatók munkásságát ismertem meg, akiknek könyvei nagy segítséget nyújtottak számomra. Felfedeztem a kapukon található díszítéséket, motívumokat, megkerestem a jelentésüket. Interjúkészítés közben megismertem a székelykapu készítésének folyamatát, fényképek alapján bepillanthattam a készítés fázisaiba. Felkerestem egy asztalos műhelyt, ahol láthattam a kapufaragás szerszámait.
A kutatás során jöttem rá arra, hogy a székelyföldi kapuk közül még nem láttam mindegyik típust. Kutatásom folytathatóságát abban látom, hogy felfedezzem az általam még nem ismert vidékek kapuit is. Szeretném meglátogatni a legrégebbről fennmaradt kaput a Székely Nemzeti Múzeumban Sepsiszentgyörgyön.
Meggyőződésem, hogy kutatásommal elértem célomat és folytathatom jövőre is a tudásom bővítését ebben a témában. Összegzésként elmondható, hogy a székelykapu „élő örökség”, „elődeink hagyatéka”. Vigyázni kell rá és át kell adni az utókornak, hogy ők is megismerhessék a székely nép kapufaragóinak gyönyörű alkotásait.