MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2019/2020

 

Versenyszabályzat 2019/20-as tanév

 

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a vészhelyzetre való tekintettel a KGYTK-s versenyt felfüggesztjük. A vészhelyzet végének függvényében bonyolítjuk le a versenyt, amiről - ha esedékes - ezen a felületen adunk további tájékoztatást. 
 

 

Megértésüket köszönjük.
 

 

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Szikszai Lilla: „ÁTJÁRÓ A TÜNDÉRKERTBE…” A székelykapuk varázsában

rezume-szikszailillaAz idei KGYTK-s munkámban az Erdély szívében található gyöngyszemek a székelykapuk kutatását tűztem ki célul.

Úgy gondoltam, hogy a székelykapu a székely néptől ered, csak rájuk jellemző. Feltételezésem szerint a székelykapuk díszítésére állandó motívumokat használnak, amelyeknek jelentésük van. Azt gondoltam, hogy a székelykapuk szerkezete a funkciójával összefügg.

A teoretikus kutatásom során szakkönyveket, lexikonokat használtam és könyvtári kutatómunkát végeztem. Megvásároltam hat könyvet, amelyeket hosszasan tanulmányoztam.

Empirikus kutatásom során levélben megkerestem Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutatót, aki Máréfalván él és dolgozik. Interjút készítettem Szatmári László asztalosmesterrel. Felkutattam a lakóhelyemen található székelykapukat és felkerestem tulajdonosaikat.

Dolgozatom írása közben a térképen behatároltam Székelyföldet, megismertem a székely népcsoport életvitelét. Megfogalmaztam a kapu rendeltetését, megismertem a székelykapu fogalmát, megtanultam a szerkezeti elemeit, részeit. A székelykapu eredete feltérképezésekor általam idáig nem ismert néprajzkutatók munkásságát ismertem meg, akiknek könyvei nagy segítséget nyújtottak számomra. Felfedeztem a kapukon található díszítéséket, motívumokat, megkerestem a jelentésüket. Interjúkészítés közben megismertem a székelykapu készítésének folyamatát, fényképek alapján bepillanthattam a készítés fázisaiba. Felkerestem egy asztalos műhelyt, ahol láthattam a kapufaragás szerszámait.

A kutatás során jöttem rá arra, hogy a székelyföldi kapuk közül még nem láttam mindegyik típust. Kutatásom folytathatóságát abban látom, hogy felfedezzem az általam még nem ismert vidékek kapuit is. Szeretném meglátogatni a legrégebbről fennmaradt kaput a Székely Nemzeti Múzeumban Sepsiszentgyörgyön.

Meggyőződésem, hogy kutatásommal elértem célomat és folytathatom jövőre is a tudásom bővítését ebben a témában. Összegzésként elmondható, hogy a székelykapu „élő örökség”, „elődeink hagyatéka”. Vigyázni kell rá és át kell adni az utókornak, hogy ők is megismerhessék a székely nép kapufaragóinak gyönyörű alkotásait.