MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája


Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!


Jelentkezési határidő: 2024. november 5.


Versenykiírás letöltése

További letöltések:
Plakát letöltése

 

 

KGYTK 2023/2024 archívum:

Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények

Szikszai Lilla: „ÁTJÁRÓ A TÜNDÉRKERTBE…” A székelykapuk varázsában

rezume-szikszailillaAz idei KGYTK-s munkámban az Erdély szívében található gyöngyszemek a székelykapuk kutatását tűztem ki célul.

Úgy gondoltam, hogy a székelykapu a székely néptől ered, csak rájuk jellemző. Feltételezésem szerint a székelykapuk díszítésére állandó motívumokat használnak, amelyeknek jelentésük van. Azt gondoltam, hogy a székelykapuk szerkezete a funkciójával összefügg.

A teoretikus kutatásom során szakkönyveket, lexikonokat használtam és könyvtári kutatómunkát végeztem. Megvásároltam hat könyvet, amelyeket hosszasan tanulmányoztam.

Empirikus kutatásom során levélben megkerestem Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutatót, aki Máréfalván él és dolgozik. Interjút készítettem Szatmári László asztalosmesterrel. Felkutattam a lakóhelyemen található székelykapukat és felkerestem tulajdonosaikat.

Dolgozatom írása közben a térképen behatároltam Székelyföldet, megismertem a székely népcsoport életvitelét. Megfogalmaztam a kapu rendeltetését, megismertem a székelykapu fogalmát, megtanultam a szerkezeti elemeit, részeit. A székelykapu eredete feltérképezésekor általam idáig nem ismert néprajzkutatók munkásságát ismertem meg, akiknek könyvei nagy segítséget nyújtottak számomra. Felfedeztem a kapukon található díszítéséket, motívumokat, megkerestem a jelentésüket. Interjúkészítés közben megismertem a székelykapu készítésének folyamatát, fényképek alapján bepillanthattam a készítés fázisaiba. Felkerestem egy asztalos műhelyt, ahol láthattam a kapufaragás szerszámait.

A kutatás során jöttem rá arra, hogy a székelyföldi kapuk közül még nem láttam mindegyik típust. Kutatásom folytathatóságát abban látom, hogy felfedezzem az általam még nem ismert vidékek kapuit is. Szeretném meglátogatni a legrégebbről fennmaradt kaput a Székely Nemzeti Múzeumban Sepsiszentgyörgyön.

Meggyőződésem, hogy kutatásommal elértem célomat és folytathatom jövőre is a tudásom bővítését ebben a témában. Összegzésként elmondható, hogy a székelykapu „élő örökség”, „elődeink hagyatéka”. Vigyázni kell rá és át kell adni az utókornak, hogy ők is megismerhessék a székely nép kapufaragóinak gyönyörű alkotásait.