Varga Nóra (4.b): Letye – petye, lepetye a pletyka

Felkészítő pedagógus: Dr. Szijártó Henrikné
Dolgozat címe: Letye – Bpetye, lepetye a pletyka
Festetics Pál Általános és Alapfokú Művészeti IskolA Böhönye

Idén először veszek részt a Kutató Gyerekek Konferenciáján.

Gyorsan terjed, de nem járvány. Mi az?

Lehet szaftos, még sem pörkölt. Mi az?

Igen, a pletyka.

És azt tudják-e milyen az abszolút pletyka? Mikor a néma elmeséli a süketnek, hogy a vak látta a bénát szaladni. De félre a tréfával! A pletyka az utóbbi években komoly kutatási területté vált.

A pletyka szó hallatán egyből az osztálytársaim és a szünetekben köztünk zajló beszélgetések jutottak eszembe. A szünetek nagy részét ugyanis sokszor csevegéssel töltjük. Ilyenkor megvitatjuk a legújabb iskolánkban, falunkban, vagy akár éppen a sztárvilágban zajló eseményeket, beszámolunk egymásnak arról, hogy ki mit látott, mit hallott, mit olvasott. Előfordul, hogy csupán hallomásból megismert történeteket osztunk meg egymással, és általában nagy érdeklődés övezi ezeket a barátainkról, tanárainkról, ismerőseinkről, hírességekről megtudott történeteket. Úgy gondoltam, hogy érdemes lenne utána nézni, hogy ez már a pletykát jelenti-e?

Ahogy Szvetelszky Zsuzsanna írja: „A pletyka az ember egyik legősibb kommunikációs eszköze, és legfőbb jellemzője, hogy terjed, mint a tűz.”

Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok

Juli néni, Kati néni
-letye-petye-lepetye!
üldögélnek a sarokba,
jár a nyelvük, mint a rokka
-letye-petye-lepetye!