Ádám Balázs: A hatvani ütközet 1849. április 2.

Hatvanban a Gáspár András utcában lakom és feltettem a kérdést magamban, hogy ki az a híres ember, akiről az utcánkat nevezték el. Rövid kutatás után megtaláltam, hogy Gáspár András az 1848-49-es szabadságharc egyik hadvezére volt és fontos szerepet vállalt a hatvani csatában.

Dolgozatomban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel, ezen belül a hatvani ütközettel ismertetem meg az olvasót és bemutatom, milyen emlékeket őriz városom ebből a korból. Tisztázok néhány alapfogalmat: a hadsereg felépítését a tavaszi hadjárat idején, az üteg, a huszár és a gyalogos honvéd feladatát, a csata és az ütközet közötti különbséget. Bemutatom a forradalom korát, a tavaszi hadjárat dicsőséges napjait.

Hatvannál volt a tavaszi hadjárat nyitánya, mely ütközet győzelemmel ért véget. A Hadtörténeti Levéltárban talált parancsnokok jelentései alapján rekonstruáltam az eseményeket. Bemutatom a szembenálló feleket. Az ütközet értékelésében összefoglalom, hogy milyen hatásai voltak a győzelemnek a további eseményekre. Ekkor fogalmazódik meg Kossuthban a függetlenség kihirdetésének gondolata, az ellenség előtt továbbra sem vált ismertté a fősereg helyzete, mely az elkerülő hadművelet sikerességének kulcsa volt.

Kutatásaimban főleg a helytörténet és a hadtörténet voltak segítségemre.

Megvizsgáltam, hogy milyen emlékeket őriz városunk ebből a korból, felkutattam az ehhez kapcsolódó köztéri szobrokat, síremlékeket, hősökről elnevezett közintézményeket, utcákat.

Kíváncsi voltam, hogy más városokban mennyi utca idézi a szabadságharc emlékét. Célzottan kiválasztottam magyar városokat (Komárom, Kecskemét, Szekszárd), hogy összehasonlítsam az arányokat.

A kérdéseimre egyértelmű válaszokat kaptam kutatásaim során. Példaképpé nőttek szememben azok a hősök, akik életük kockáztatása árán harcoltak a szabadságért. Nagyon meglepődtem azon, hogy a magyar oldalon milyen sok külföldi ember harcolt.