MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2019/2020

 

Versenyszabályzat 2019/20-as tanév

 

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a vészhelyzetre való tekintettel a KGYTK-s versenyt felfüggesztjük. A vészhelyzet végének függvényében bonyolítjuk le a versenyt, amiről - ha esedékes - ezen a felületen adunk további tájékoztatást. 
 

 

Megértésüket köszönjük.
 

 

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Pusenyák Viktória: Hogyan változnak az ünnepek, szokások városomban, a soknemzetiségű és kultúrájú Dorogon?

Azt vizsgáltam, hogy mi, gyerekek mennyire vagyunk tisztában az ünnepek, szokások eredeti jelentésével, változnak-e ezek napjainkban, és a városunkban megtalálható nemzetiségi kultúrák között van-e kapcsolat?

Dolgozatom kultur(ális)antropológiai, illetve helytörténeti kutatás.

A szakirodalom segítségével tisztáztam a szokások, népszokások, ünnepek és hagyományok alapfogalmakat. Kutatásomban fontosnak tartottam a német betelepítésű lakosság sajátos kultúrájának összehasonlítását a magyar hagyományokkal. A téma szűkítése során a téli ünnepkörben vizsgálódtam, a gyerekekhez is ez áll a legközelebb.

Három szempont szerint rendszereztem a magyar és német-sváb hagyományokat:

A/ Nincs német-sváb megfelelője a magyar szokásoknak, ünnepeknek. B/ Megegyezések, hasonlóságok a két kultúra szokásaiban, ünnepeiben. C/ Sajátos német-sváb szokások, ünnepek magyar megfelelők nélkül.

Tesztlapokon három (4., 6. és 8.) osztályban 70 tanuló két kérdésre adott írásos választ.
1. Kértem, soroljanak fel téli ünnepeket, szokásokat. Ezek gyakoriságát, helyességét statisztikailag kiértékeltem. 2. Megkérdeztem, mi jut eszükbe a felsorolt fogalmakról. A 13 válogatott fogalom között egyaránt szerepeltek közös és sajátos magyar vagy német-sváb ünnepek, szokások, illetve népi és vallásos eredetű jeles napok, ünnepek. A válaszokat tartalmilag kiértékeltem.

Igazolódtak az alábbi hipotéziseim:

  1. A gyerekek jelentős része nem tudja pontosan, mi a különbség ünnep és népszokás között.
  2. Az ünnepek jelentősen változnak, az eredeti tartalommal már sokszor nem vagyunk tisztában. Sokan az ünnepet ajándékozási alkalomnak tekintjük elsősorban.
  3. Az új, vagy az átalakult szokások népszerűbbek az emberek között (lásd: Szilveszter, újév, farsang), ezek szinte teljesen új, csak szórakoztató tartalommal töltődnek meg.
  4. A nemzetiségi hagyományokat elsorvasztotta a politikai következményektől való félelem (kitelepítések, tiltások) és a nyelv ismeretének hiánya, így megszakadt a hagyományőrzés.
  5. Az ünnepek, szokások vallási tartalmát a vallásos nevelésben részesülő gyerekek ismerhetik, ezeket kevesen gyakorolják. Még a karácsony esetében is elsősorban a világi tartalom dominál: családi ünnepnek, a szeretet napjának, ajándékosztási alkalomnak tekintik.
  6. A téli népszokások tartalmilag szinte teljesen átalakultak, vagy teljesen eltűntek a dorogi hagyományok közül. A tél létező közösségi eseményei túlnyomórészt a szórakozás szolgálatában úgy változtak meg, hogy az eredeti tartalmak humán elemei (jó kívánság, adománygyűjtés stb.) kikoptak belőlük.
  7. Mindenképpen fontosnak tartom a családok és az iskolák felelősségét a változások értékelésében.

Kutatási eredményeim néhány tendenciára hívják fel városomban a figyelmet. Feltételezem, hogy kontrollvizsgálatokkal a város más iskoláiban is meg kellene erősíteni vagy cáfolni tapasztalataimat.

Kutatásomat, felkészülésemet Kovács Lajos tanár és édesanyám, Pusenyákné Tavasz Tünde segítette.