Pléli Csanád: Egy német nemzetiségi község, Leányvár (Leinwar) magyar anyanyelvű iskolai oktatásának helyzete a millenniumi Magyarországon (1884-1906)

A leányvári helytörténetben a jelzett témát, annak időszakát még senki nem dolgozta fel. Fontosnak tartottam, hogy egy nemzetiségi településen a magyar nyelv terjesztésének korában megismerjem a magyar nyelvhasználat iskolai helyzetét, annak alakulását. Dolgozatom elsősorban történelmi, helytörténeti jellegű kutatás.

Sajtótermékek és levéltári iratok alapján, illetve helytörténeti kutatóval folytatott konzultáció segítségével a millenniumot megelőző és követő egy-egy évtized fellelhető adatait, a községben még ismert történéseit elemeztem.

Feltételezéseimből igazolódtak az alábbiak:

• A millennium időszakában a német anyanyelvű telepesek a hivatalokban, a közigazgatásban, illetve munkahelyeiken nehezen tudtak kommunikálni, mert a szegény település lakossága eddig nem kényszerült még arra, hogy megtanulja az állam nyelvét.
• Az iskolában is németül – az eötvösi oktatási rendelet szerint a „többség nyelvén" – folyt a tanítás. A Treffort-féle törvénymódosításban is csak a magyar nyelv megtanulását írták elő, de a tanítás nyelve a német maradt, és az otthoni nyelvhasználat sem segítette a gyerekek nyelvváltását. A lakosság szinte egyáltalán nem tudott magyarul a továbbiakban sem.
• Nem igazolódott minden hipotézisem:
• Azt feltételeztem, hogy az iskola fenntartója, a katolikus egyház sürgette a magyar nyelvű oktatás megvalósítását. Azt tapasztaltam azonban, hogy elsősorban jutalmazással ösztönözték a tanítókat. Két olyan tanító dolgozatát fedeztem fel, akik pályadíjat is nyertek a magyar nyelvű tanítás témakörében Faschkó János és Rein Paula leányvári tanítók személyében.
• Kiemelkedő szerepet töltött be a folyamat sikerességének segítésében Majer Imre plébános, aki a tanítókat is segítette, de az iskola fejlesztéséért is sok áldozatot hozott.
• Nem várt eredménye volt kutatásomnak az óvodák szerepének felértékelődése a nyelvtanítás során, de ez a szegény településeken (Leányváron is) alig éreztette a hatását.

A lassú folyamat következtében a millennium évében még németül ünnepelte Magyarország ezeréves jubileumát Leányvár lakossága, de a következő évtizedben már javulásról számolt be a királyi tanfelügyelő a magyar nyelv iskolai használatában.

Felkészülésemet Kovács Lajos tanár segítette és a családi dokumentumtár gazdagította.