MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2019/2020

 

Versenyszabályzat 2019/20-as tanév

 

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a vészhelyzetre való tekintettel a KGYTK-s versenyt felfüggesztjük. A vészhelyzet végének függvényében bonyolítjuk le a versenyt, amiről - ha esedékes - ezen a felületen adunk további tájékoztatást. 
 

 

Megértésüket köszönjük.
 

 

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Pléli Csanád: Egy német nemzetiségi község, Leányvár (Leinwar) magyar anyanyelvű iskolai oktatásának helyzete a millenniumi Magyarországon (1884-1906)

rezume-plelicsanadA leányvári helytörténetben a jelzett témát, annak időszakát még senki nem dolgozta fel. Fontosnak tartottam, hogy egy nemzetiségi településen a magyar nyelv terjesztésének korában megismerjem a magyar nyelvhasználat iskolai helyzetét, annak alakulását. Dolgozatom elsősorban történelmi, helytörténeti jellegű kutatás.

Sajtótermékek és levéltári iratok alapján, illetve helytörténeti kutatóval folytatott konzultáció segítségével a millenniumot megelőző és követő egy-egy évtized fellelhető adatait, a községben még ismert történéseit elemeztem.

Feltételezéseimből igazolódtak az alábbiak:

  • A millennium időszakában a német anyanyelvű telepesek a hivatalokban, a közigazgatásban, illetve munkahelyeiken nehezen tudtak kommunikálni, mert a szegény település lakossága eddig nem kényszerült még arra, hogy megtanulja az állam nyelvét.
  • Az iskolában is németül – az eötvösi oktatási rendelet szerint a „többség nyelvén" – folyt a tanítás. A Treffort-féle törvénymódosításban is csak a magyar nyelv megtanulását írták elő, de a tanítás nyelve a német maradt, és az otthoni nyelvhasználat sem segítette a gyerekek nyelvváltását. A lakosság szinte egyáltalán nem tudott magyarul a továbbiakban sem.
  • Nem igazolódott minden hipotézisem:
  • Azt feltételeztem, hogy az iskola fenntartója, a katolikus egyház sürgette a magyar nyelvű oktatás megvalósítását. Azt tapasztaltam azonban, hogy elsősorban jutalmazással ösztönözték a tanítókat. Két olyan tanító dolgozatát fedeztem fel, akik pályadíjat is nyertek a magyar nyelvű tanítás témakörében Faschkó János és Rein Paula leányvári tanítók személyében.
  • Kiemelkedő szerepet töltött be a folyamat sikerességének segítésében Majer Imre plébános, aki a tanítókat is segítette, de az iskola fejlesztéséért is sok áldozatot hozott.
  • Nem várt eredménye volt kutatásomnak az óvodák szerepének felértékelődése a nyelvtanítás során, de ez a szegény településeken (Leányváron is) alig éreztette a hatását.

A lassú folyamat következtében a millennium évében még németül ünnepelte Magyarország ezeréves jubileumát Leányvár lakossága, de a következő évtizedben már javulásról számolt be a királyi tanfelügyelő a magyar nyelv iskolai használatában.

Felkészülésemet Kovács Lajos tanár segítette és a családi dokumentumtár gazdagította.