Magony Gellért: WVW avagy Wathay vicekapitány weben

Wathay Ferenc vicekapitányról szóló dolgozatomat azzal a céllal írtam meg, hogy feltárjam életének és munkásságának székesfehérvári vonatkozásait, és hogy az eddigi tudományos megállapításokat egy-egy mozzanattal kiegészítsem. Célom volt másrészről az, hogy eredményeimet a kortársaim számára is érdekes, a téma megismerésére ösztönző formában, webes felületen, bemutassam.

Kutatásaim körébe elsősorban szöveges munkák és képi alkotások tartoztak: mindenekelőtt a hasonmás kiadásban megjelent Énekes Könyv vers, próza és illusztrációs anyagát vizsgáltam, továbbá irodalom- és művészettörténeti, történettudományi és számítástechnikai szakmunkákat és múzeumi tárgyakat dolgoztam fel. Megkíséreltem a könyvek nyelvét a számítógép nyelvére „lefordítani".

Kutatásom folyamata a következőkben összegezhető: miután a hadtörténeti tanulmányokban tájékozódtam az 1601-1602-es év eseményeiről, Wathay Ferenc históriás énekében és önéletírása vonatkozó részeiben megkerestem a „hiteles" szöveghelyeket, és egy-egy apróbb észrevétellel kiegészítettem az eddigi észrevételeket. Egy adattal például megerősítettem azt a feltételezést, hogy az 1601-es várostromban Wathay közvetlenül nem vett részt. Munkám fontos fejezetének vélem a Fejérvár veszésérül szóló ének 143 strófájának tartalmi elemek szerinti tagolását és a vonatkozó illusztráció képi elemeinek „azonosítását", pontos összevetését a szövegelőzménnyel.

Módszereimmel a tudomány- és művészetközi területeken kidolgozott szempontokat igyekeztem követni. A szintézis és az analízis után az eredmények összegzése és a számítógépes adaptáció az elméleti részek gyakorlati hasznosíthatóságának célját szolgálta.

Feltételezésem, hogy Székesfehérvár 1601-1602-es évi harcainak története az elektronikus közvetítés segítségével a mai, képekre nyitott, a régi magyar nyelv szófordulatait már nem használó befogadók számára is élményszerűvé tehető, úgy vélem beigazolódott, csakúgy, mint az a hipotézisem, hogy az önillusztráló Wathay Ferenc ugyanazokról az élményekről képben és szövegben hasonlóképpen gondolkodik.

Munkám folytatható lenne a III. számú históriás ének önutalásainak vagy a Fehérvár-rajz kompozíciójának értelmezésével is, de a legkülönösebb folytatás az lenne, ha felkutatnám ennek az illusztrációnak az elveszett fél oldalát, hogy a restaurátorok beköthessék eredeti helyére.