MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

A tudományos alkotó munkába való bevezetés már 10 éves kortól lehetséges – egy komplex tehetséggondozó modellen át a tehetségpiacig

A tudományos alkotó munkába való bevezetés már 10 éves kortól lehetséges

A Zalabéri Általános Iskolában (1998 október) megkezdett akciókutatás második szakaszának (2004-2008) kezdetén Dr. Zsolnai József professzor emeritus „A tudomány egésze – A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje" című munkájában a következőket írja:

„ [...] a tudományos alkotó munkába való bevezetés már 10 éves kortól lehetséges, mégpedig azáltal, hogy már ebben a korai életszakaszban kutatás-módszertani és tudománytörténeti ismeretek világába vezetjük be az érdeklődő fiatalokat, illetve tehetségígéreteket." (ZSOLNAI 2005.21.p)

„[...] Mi hát a hozadék? Nagyon leegyszerűsítve az és annyi, hogy minden diákköri munkára vállalkozó általános iskolás elmondhatja magáról, hogy önként vállalva, könyvtárban búvárkodva, tanári vagy szülői segítséggel képes 15-30 oldalas diákköri dolgozat, illetve kisebb volumenű kutatási beszámoló elkészítésére, előadására és megvitatására. [...] Kezdi magát becsülni, s egyre kritikusabban kezdi nézni azt a leckefelmondó és leckét kikérdező, teszteket kitöltető iskolai világot, amely csak a gyerek repetitív képességeire kíváncsi, de arra nem, hogy a fiatal diák mire lenne képes, ha az alkotás kihívásaival, normáival szembesülne. [...] az általános iskolai TDK-s munka [...] biztosít azonban önbecsülést, önművelést, önfegyelmet, kitartást, érdeklődésbővülést és tiszteletet a fáradtságot jelentő alkotó munka iránt." (ZSOLNAI 2005.25.p)

A kutatás harmadik szakaszának (2008-2013), a KGYTK eredményeinek statisztikai részelemzése megerősíti a fentieket, hiszen a 2001-2013-as időszakban összesen 3094 általános iskolás tanuló nevezett a tudományos diákköri munkára. Ebből 1327 gyerek kapott meghívást az elkészített pályamunkája alapján a regionális fordulókra. A 12 országos döntőn összesen 578 pályamunka került bemutatásra és elemzésre. (lásd 1. táblázat: Kimutatás a KGYTK-n résztvevő tanulók számáról)

Az általános iskolások tudományos diákkörének több mint 10 éves működtetése alatt végzett empirikus kutatás alapján elmondható, hogy a létrehozott tudományos diákkörök országos hálózata betöltheti tömegméretekben azt a feladatát, hogy növendékeinek biztosítsa a szubjektív alkotások létrehozásának lehetőségét, ezenközben bevezesse őket a kutatások világába, a kutatói problémalátásba, az önálló felelős tanulás és a kutatói tevékenységek gyakorlásába.

kimutatas-a-kgytkn-resztvevok-szamarol

Kutatásunk eredményeként megállapíthatjuk:

(1) A tudományos diákköri munkát vállaló általános iskolák és diákok száma stabilizálódott az öt régióban (évente átlag 31 iskola vesz részt a tudományos diákköri munkában). A városok és a falvak iskoláiban a személyi és a tárgyi feltételek egyaránt alkalmasak a diákköri munkához. Az iskolák által alkalmazott különböző kerettantervek mellett egyaránt bevezethető a tudományos diákköri tevékenységek tanulása: a kreatív önművelés, a szubjektív alkotások létrehozása és a gyerekek kutatásairól folytatandó diskurzus. A tudományos diákköri munka vállalása lehetőséget adhat az általános iskolák számára a tudásalapú társadalom kihívásaira megoldást jelentő tehetséggondozásra.

(2) A 10–14 éves gyerekek érdeklődését felkelti a tudományos diákköri munka lehetősége. Motiválják őket a környezetükben lévő személyek – családtagok, pedagógusok, szakemberek stb. –, a mindennapi életük tapasztalatai – pl.: kisállattartás, családi munkamegosztás, a lakóhely gazdasági, társadalmi, kulturális élete stb. –, a kutató kíváncsiság, a megértés öröme, a szülők kitüntetett figyelme a pályamunka készítésekor és annak a konferenciákon történő bemutatásakor, a teljesítményük elismerése, megbecsülése, erősödő önbecsülésük, kiteljesedő tudásuk és képességeik révén szerzett magabiztosságuk, annak lehetősége, hogy legalább részben kiszabadulnak az oktalan iskolai kötelmek alól, és saját belátásuk és terveik szerint szabadon tanulhatnak.

- A diákköri munkát megkezdő tanulók közel fele (42,8%) képes elkészíteni – felkészítő témavezető pedagógusaik segítségével – az érdeklődésének és képességeinek megfelelő tárgyra irányuló 20–30 oldalas pályamunkát digitális formában úgy, hogy közben tudják használni az iskolai és az iskola környezetében elérhető forrásközpontokat, az információs technológia lehetőségeit.

- A tudományos diákköri munka tanulásakor eljutnak odáig a tanulók, hogy önállóan választanak vizsgálandó tudományos témát. Egyeztetés alapján választanak témavezető pedagógust, akivel a témán együtt dolgoznak. A kreatív önművelés, az alkotás folyamatában a diákok egyre önállóbban végzik tevékenységüket, s a létrejövő produktumba már egyre kevesebb lesz a segítő témavezető pedagógusok teljesítménye.

- Az elkészített pályamunkák többnyire az Ember és társadalom műveltségterületet érintik, kevésbé az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, az Életvitel és gyakorlati ismeretek, az Anyanyelv és irodalom műveltségterületeket; legkevésbé az Informatika, a Művészetek, a Testnevelés és sport, az Élő idegen nyelv és a Matematika műveltségterületeket.

kgytkn-resztvevo-tanulok-megosztasa- A nevezést benyújtó tanulók átlag 51%-a kapott meghívást a regionális fordulókra, 25%-a jut el az országos döntőre. Az országos döntőre meghívott tanuló 11%-a az ismeretterjesztő, 9%-a kutatásmódszertanban jártas és 5%-a a mikrokutatás kategória kritériumainak megfelelő pályamunkát volt képes készíteni és bemutatni.

- Az országos döntőre meghívott pályamunkák felében (a tudományos téma bemutatása során) megjelenik az adekvát kutatásmódszertani elemek leírása is. Szép számmal vannak tanulók, akik (pedagógus segítségével) a képességeik szerint értelmezhető tudományos témákat és a hozzá kapcsolódó (általuk megérthető) problémát sikeresen elhelyezik a saját társadalmi-, természeti-, gazdasági-, nyelvi mikrokörnyezetükben. Ebben a kontextusban a tehetségesebb tanulók képesek mikrokutatást indítani, a tapasztalataikat értelmezni és azt összefoglalni (a kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok irányításával).

- A diákköri munkát vállaló tanulók számára hozamként mutatkozik meg a kommunikációs, a problémamegoldó, az alkotó képesség fejlődése, a digitális írás-olvasás képességének fejlődése; az önbecsülés növelésének lehetősége és a kudarcokat és sikereket feldolgozó képesség fejlődése, ami növeli a helytállásuk esélyét a tudásalapú társadalomban.

(3) A tudományos diákköri munkát segítő általános iskolai pedagógusok (tanítók, tanárok) pozitívan viszonyulnak a tudományos diákköri munkához. A tudományos diákköri munka során segítik a kreatív önművelést, a szubjektív alkotások létrehozását, a mikrokutatást és a kutatási folyamatban szerzett tapasztalatokról és tudásról szóló diskurzus tanulását. A kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok képesek team munkában továbbadni a tantestületük pedagógusainak a kreatív önművelés és az alkotás közvetítéséhez szükséges pedagógiai tapasztalataikat, tudásukat, és képesek más iskolák pedagógusait motiválni az általános iskolai tudományos diákköri munkára. Ezáltal bővülhet a kialakított országos hálózat a közoktatás rendszerében, és így tovább terjedhet a pedagógiai folyamatokban megjelenő kreatív önművelés, és alkotás.
A regionális fordulókra meghívott 1299 tanulót 225 pedagógus készítette fel. A pedagógusok 9 %-a (20 fő) legalább 5 tanévben juttatott el tanítványt a döntőbe, míg 91%-a (205 fő) 5-nél kevesebbszer a 2002-2013-as időszakban.

diagramok

Az eredmények feldolgozása során arra is kerestük a választ, hogy van-e összefüggés a tehetségsegítő pedagógus KGYTK-s tevékenységének tanévekre vonatkozó száma és a döntőbe jutott tanítványaik pályamunkájának kutatásmódszertan vagy ismeretterjesztő kategóriába sorolásának %-os aránya között.

Az eredményeket ábrázoló diagramokról az alábbi összefüggések olvashatók le: A 20 pedagógus (lásd 8,9%) tanítványa átlag 61%-ban kutatásmódszertani kategóriába sorolható pályamunkát készített és ebből is azoknak a pedagógusoknak (2 fő), akik 9 tanév felett juttattak tanítványokat a döntőbe, a tanítványai 82%-ban.

diagram2

A 205 pedagógus (lásd 91%) tanítványa átlag 49%-ban kutatásmódszertani kategóriába sorolható pályamunkát készített és 51%-ban ismeretterjesztő kategóriába sorolhatóakat. Ezek a pedagógusok 5 tanévnél kevesebbszer juttattak el tanítványt a döntőre.

Feltehető, hogy azok a tehetségsegítő pedagógusok tudják bevonni leginkább tanítványaikat a kutatási módszerek elemeinek alkalmazásába - a tudományos diákköri munkát vállaló általános iskolás tanulókat - akik több mint 5 tanéven keresztül vállalkoznak a tehetségsegítő pedagógiai folyamatokra. A feltételezés igazolása további kutatást igényel, hiszen van olyan tehetségsegítő pedagógus, aki csak 3 éven keresztül irányított KGYTK-s munkát és mindhárom évben kutatásmódszertani kategóriába sorolhatta a döntő zsűrije a tanítványának pályamunkáját.

Komplex tehetségsegítő modell

A kutatásunk negyedik (2010. szeptember- 2013. február közti) szakaszában a komplex tehetséggondozás lehetőségét vizsgáltuk a Zalabéri Általános Iskolában. Erről a „Komplex tehetséggondozás az integrációért egy ÉKP-s kisiskolában - kutatás közben az „Esély és Ösztönzés" tehetségsegítő modell" – címmel számoltunk be. A kutatás azt a feltételezést vizsgálja, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló személyisége - a szunnyadó tehetségének kibontakoztatásával, a komplex tehetséggondozás segítségével - elmozdítható az individualitás felé. Az akciókutatás közben az alábbi modell alakult ki, amelynek egyik fókuszában helyezkedik el a tudományos alkotó munkába való bevezetés, az általános iskolai tudományos diákköri munka.

eselyesosztonzes

Az empirikus kutatás tapasztalatainak elemzése során a következő állítások fogalmazhatóak meg:

- A szunnyadó tehetségígéretek azonosításához alkalmazott Szocioalizációs füzet feljegyzései és a pedagógusok által alkalmazott pszichológiai vizsgálati módszerek eredményei segítik a pedagógusok tehetségazonosítási munkáját.
- A megfelelő légkör kialakításán belül a megelőzéshez és a légkörjavításhoz alkalmazható a dráma- és projektpedagógia módszere, valamint az ösztönző rendszer.
- A gyenge oldalak azonosításához felhasználhatóak a pszichológiai vizsgálati módszerek, diagnosztizálásához a szakpszichológus segítsége, valamint a gyenge oldalak fejlesztéséhez a kreatív önképző kör működtetése, továbbá a diákönkormányzati tevékenység.
- A kiegészítő tevékenységek feltöltődést biztosítanak a tehetségígéretek számára, melyek közül leginkább a festészetet, a drámát, a sportot és tömegsportot, a vállalkozást és a diákönkormányzati tevékenységet választják.
- A tudományos diákkörben és a művészeti projektekben folyó dúsítás mélyíti a tanulók ismereteit, az alkotási folyamataikat és az alkotásukról történő kommunikációjuk minőségét.
- A tehetségígéretek viszonyulásairól, a 2,5 tanéven át történő megfigyelt cselekedeteik alapján kijelenthető, hogy a jó viszonyulások a társakhoz, az élethez, a közösségi élethez, az alapértékekhez összességében javuló, emelkedő tendenciát mutatnak. Emellett a rossz viszonyulások a társakhoz, az élethez, a közösségi élethez, az alapértékekhez összességében javuló, csökkenő tendenciát mutatnak.
- Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát alkalmazó Zalabéri Általános Iskola tehetségígéreteinek, a társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a személyisége - a mindennapi életében érvényesülő partikularitás háttérbe szorításával - elmozdítható az individualitás felé a szunnyadó tehetségük kibontásán keresztül a komplex tehetséggondozás segítségével. A feltételezés helytállóságának, mértékének megállapításához további mérések, értékelések elvégzése szükséges.

KGYTK Tehetség Piactér

A KGYTK Tehetség Piactér az alapfokú és a középfokú köznevelési intézményekben zajló kutatói utánpótlás nevelés közt alakít ki olyan fórumot, amely segíti a tudomány iránt érdeklődő 10-14 éves tehetségek tudásának és képességeinek hasznosulását. A KGYTK Tehetség Piactér céljai: a tehetség egyéni, csoportszintű és társadalmi hasznosulásának segítése. Olyan kapcsolati felület kialakítása, amely alkalmat teremt a tehetséges 10-14 éves gyerekek és tehetségsegítő pedagógusaik képességeinek, kreativitásuknak innovációjára. A KGYTK és a KutDiák mozgalmak közti korszerű kapcsolatkeresési lehetőség fejlesztése és használatba állítása (v.ö. TÁMOP 3.4.5)

A piactér célcsoportjai a 10-14 éves tehetséges, a tudomány iránt érdeklődő gyerekek; a tehetségük kibontakoztatását segítők (szélesebb értelmezésben pedagógusaik, szüleik valamint a KGYTK-ba bevont szakemberek, visszatérő egykori KGYTK-s diákok); KGYTK Tehetségsegítő Tanács; alap és középfokú közoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények; tehetségpontok.

A piactér hatásterülete Magyarország és a határon túli magyarlakta területek.

A piactér a KGYTK Tehetségsegítő Tanács által működtetett, a kgytk.zalaber.hu weboldalon elérhető fórum. E weboldal menüpontjai (hírek, jelentkezés, referenciák, archívum, kgytk tehetségsegítő tanács, versenykiírás, mester és tanítványa díj, országos szervezet, kgytk folyóirat) olyan információáramoltatást tesznek lehetővé, amely:

- segíti a tudomány iránt érdeklődő 10-14 éves tehetségek érvényesülését;
- közzéteszi az aktuális információkat (nevezéstől, a pályamunkák feltöltésén és az értékelésén keresztül az eredményekig), a pályamunkák rezüméit;
- támogatja a tehetségsegítők és tanítványaik kapcsolatfelvételét, önszerveződését, innovációját;
- lehetőséget ad a KGYTK és a KutDiák közti kapcsolat kialakítására és a tehetségek átjárhatóságára;
- alkalmat biztosít a tanulóknak, a tehetségsegítőknek, a KGYTK tehetségpontoknak a határon túli magyarlakta területeken működő magyar tehetségpontokkal történő együttműködésre;
- a „Mester és Tanítvány Díj" –on keresztül ösztönzi a mikrokutatásra képes 10-14 éves tanulókat és a tehetségsegítő pedagógusaikat az innovációra, a kutatásra és a KGYTK folyóiratban történő publikálásra;
- kapcsolatot tart fenn a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának képzési helyével, a pápai Neveléstudományi Intézetben a Közép-Dunántúli régió Pedagógusképzést Segítő Szolgáltató és Kutatóközponttal (PKSZK).

Kiss Albert

 

[1] Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában – Zalabér szerepe az első 10 évben.
[2] Zsolnai József: A tudomány egésze – A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje. Műszaki Kiadó, Budapest, 2005. 21.p
[3] Zsolnai József: A tudomány egésze – A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje. Műszaki Kiadó, Budapest, 2005. 25.p
[4] A „Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer Európában - A pedagógia esélyei és lehetőségei a kulturális és társadalmi diszkrimináció enyhítésének elősegítésére” című I. Nemzetközi interdiszciplináris konferencia. Pápa, 2013. március 22.
[5] Kiss Albert:Komplex tehetséggondozás az integrációért egy ÉKP-s kisiskolában - kutatás közben az „Esély és Ösztönzés” tehetségsegítő modell – Pápa, I. Nemzetközi interdiszciplináris konferencia (Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer Európában) 2013. március
[6] Tehetséghidak Program (TÁMOP 3.4.5) szakmai tartalmának vázlata (10.p)