MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2020/2021

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a XX. jubileumi KGYTK-s versenyt digitális formában rendezzük meg. Abban az esetben, ha a COVID 19 járványügyi helyzet 2021. májusában megszűnik, a döntőt személyes részvétellel bonyolítjuk le.
 
Azoknak a tanulóknak, akik az előző évben elkészített pályamunkával szeretnének a versenyen részt venni, az idei versenyre újra jelentkezniük kell.
 

  

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Rába László: A háztartási anyagok hatása a talaj szerkezetére, valamint a talajban elültetett bab és a kukorica csírázására

Felkészítő tanár: Kiss Albert

A lakóhelyemen figyeltem fel arra, hogy szippantáskor a szennyvizet közvetlenül a termőföldekre vagy azokhoz közeli területre nyomatják ki. A háztartásokban keletkező kommunális szennyvíz nagy probléma környezetvédelmi szempontból. Ha tisztítás nélkül kerül a termőföldekre, felszíni vizekbe a kommunális szennyvíz, akkor feltételezhetően károsan befolyásolja a talaj állapotát. Azt gondolom, hogy az ilyen jellegű talajszennyezések is kihatással vannak a növénytermesztésre.

Arra az elhatározásra jutottam, hogy a pályamunkámban a fent leírt problémákat tanulmányozom úgy, hogy a környezetszennyezés hatását vizsgálom a bab és a kukorica csírázására az első két hétben. Ehhez szappanos vizet, háztartási ecetet és pétisót alkalmaztam mesterséges körülmények között. A tavalyi munkámban a bab tömegnövekedésével foglalkoztam. Megállapítottam, hogy a háztartási ecet, a pétisó és a szappanos víz káros hatással van a bab tömegnövekedésére. Ennek folytatásaként az idei munkámban arra szerettem volna rájönni, hogy miért csökkent a csíranövények tömege, és össze akartam hasonlítani a babcsírázás eredményeit a kukoricacsírázás eredményeivel. Emellett arra is kerestem a választ, hogy milyen hatással vannak a háztartási anyagok a föld tömöttségére, keménységére és vízáteresztő képességére. Azt tételeztem fel, hogy a háztartási anyagok nem csak a csíranövényre vannak hatással, hanem a talajra is.

Kérdéseim megválaszolásához méréseket, megfigyeléseket és kísérleteket hajtottam végre. Megmértem és megfigyeltem a csíranövények tömegnövekedését, a gyökér kapaszkodási erejét és a talaj tömöttségét, vízáteresztő képességét, keménységét.

A fenti méréseket, megfigyeléseket – a kísérleteket – elvégeztem. A mérések részeredményei között összefüggéseket próbáltam megfogalmazni.

A bab vizsgálatakor megállapítottam:

  • az ecetsavas kezelésnél a talaj tömöttsége és kapaszkodási ereje csökkent, a vízáteresztő képessége nőtt;
  • a szappanos vizes kísérleteknél nem találtam összefüggéseket az adatok között;
  • a pétisós kezelésnél a talaj keménysége nőtt.

Amikor a kukoricát vizsgáltam, a következőket tapasztaltam:

  • az ecetsavas kezelésnél a talaj tömöttsége csökkent, vízáteresztési képessége nőtt (Valószínűleg ezért csökkent a csíranövények tömege. Viszont azt nem értem, hogy hogyan növekedett a kapaszkodási ereje a kukorica csíranövénynek.);
  • a szappanos vizes kísérleteknél nem találtam összefüggéseket;
  • a pétisós kezelésnél a talaj keménysége és vízáteresztés képessége nőtt, tömöttsége csökkent.

A céljaimat részben elértem, a tervezett kísérleteket elvégeztem a bab- és kukorica- magokkal, valamint a talajjal. Úgy ítélem meg, hogy vizsgálataim száma nem elegendő a messzemenő következtetések levonásához, tehát ezeket a megfigyeléseket, méréseket, az adatfeldolgozásokat többször el kell végeznem. A megkezdett kutatásomat tovább kell folytatnom ahhoz, hogy megbízhatóbb, ellenőrzött adatokkal, eredményekkel hívhassam fel az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára és a mezőgazdasági tevékenység jobbítására.