MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2020/2021

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a XX. jubileumi KGYTK-s versenyt digitális formában rendezzük meg. Abban az esetben, ha a COVID 19 járványügyi helyzet 2021. májusában megszűnik, a döntőt személyes részvétellel bonyolítjuk le.
 
Azoknak a tanulóknak, akik az előző évben elkészített pályamunkával szeretnének a versenyen részt venni, az idei versenyre újra jelentkezniük kell.
 

  

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Zsohár Veronika: A világ tükre a magyar és a cigány népmesékben

(Rezümé)
Felkészítő tanár: Cseh Németh Zsuzsanna

A KGYTK-s munkám motivációját az adta, hogy az elmúlt nyáron a Hálózat az Integrációért Alapítvány Roma Caravan táborában vettem részt, ahol sok cigány népmesét hallottam. Ekkor el is döntöttem, hogy az idei pályamunkámban a cigány és a magyar népmesék összehasonlításával foglalkozom. Témaválasztásomat az is indokolja, hogy a mesékben megjelennek egy adott közösség normái, értékei. Ilyen értelemben a mese segít tájékozódni egy adott nép kultúrájában.

A témával kapcsolatosan különböző értelmezéseket olvastam, amelyeket rivális hipotéziseknek neveztem el. Ezek segítségével fogalmaztam meg a problémámat kérdések formájában: Léteznek-e önálló cigánymesék, esetleg csupán átvételekről beszélhetünk? Milyen közös vonások jellemzik a cigány és a magyar népmeséket? Miben különböznek egymástól? Mire keresik a választ a cigány népmesék, mi jellemzi a logikájukat, milyen mentalitásmódot tükröznek, milyen lelkiségről árulkodnak, kik a szereplőik?

Az elmélet háttereként - a szakirodalom és az eddigi tanulmányaim segítségével- meghatároztam a mese, ezen belül a népmese fogalmát, tanulmányoztam a magyar és a cigány népmese eredetét, fajtáit, jellemzőit, rövid áttekintést adtam a magyar és cigány népmesék gyűjtésének történetéről.
Dolgozatom következő fejezetében a cigány és a magyar mesék hasonlóságával vagy éppen különbözőségével foglalkozó, a cigány mesék önállóságával kapcsolatos állító és cáfoló hipotéziseket tárgyaltam. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy nincs egységes álláspont e témában, nincs kellő bizonyíték egyik, avagy másik álláspont bizonyítására és cáfolására. Természetesen ennek miértjére is igyekeztem választ kapni.

A munkamódszeremet követve az elolvasott cigány népmesékhez kerestem a magyar mesekincsben megfelelő párt. A párválasztás alapja volt az azonos motívum, az azonos téma és a szókincs hasonlósága. A mesepárokról táblázat formájában összehasonlító elemezést készítettem az alábbi szempontok alapján: terjedelem, szerkezet, helyszín, szókincs, szókészlet, meseszámok, szereplők, csodás elemek, misztikum, eszközök, segítőtársak. A táblázatok végén összegeztem a hasonlóságokat és a különbözőségeket, majd következtetéseket vontam le.

Az elvégzett elemzések alapján igyekeztem válaszokat megfogalmaznia a probléma-felvetéseimre:

A cigányok az eredetmeséik nagy részében népük szegénységére keresik a feleletet. Ezek szerint azért sújtja örökös szegénység ezt a népet, mert az asszony- aki gyakran Éva- elrejtette Isten elől gyermekeinek egy részét, s ők lettek a cigányok, akik szegénységben maradtak és vándorlásra kényszerültek. A cigányok alárendeltségére Szent Isten és Fárahóvo c. mesével adnak magyarázatot. Feltűnő eltérés a két nép meséjében az, hogy míg a magyar népmesékben a csupa jók illetve a csupa alávalók a mese végén elnyerik jutalmukat vagy büntetésüket, addig a cigány népmese Daliás Tatára- a mese főhőse- igazságtalanul kegyetlen feleségével, de tettének nincs következménye, egyáltalán nincs büntetése, senki nem ítéli el cselekedetét. Úgy tűnik a cigány kultúrában a nők alárendelt szerepe hangsúlyosabb. Ezt példázza Az Erdő anyja c. cigány népmese és a Sárga kicsi kígyó című magyar népmese is. Az előbbiben a királylány vasabroncsot tett a hasa köré, a magyar népmesében arany abroncsot kap a nő a karjára, hogy senkit ne tudjon megölelni. Természetesen az írásbeli munkámban részletesebben kitérek a szembetűnő eltérésekre, de a hasonlatosságokra is.

Dolgozatom összegzésében az önálló cigány népmese létezésének kérdésére próbáltam válaszolni. Ugyan megneveztem azt a hipotézist, amely az én feltevésemhez a legközelebb áll, de azt is tudom, hogy ennyi mese tanulmányozása mind mennyiségben, mind mélységében kevés egy állásfoglalás kimondásához. Sok mindent tanultam, de még nagyon messze vagyok attól, hogy a cigány kultúra, azon belül a cigány mesevilág ismerőjének mondjam magamat. A továbbiakban szeretnék több mesét megismerni, esetleg egy nyelvészeti összehasonlítást végezni.