MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája


Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!


Jelentkezési határidő: 2024. november 5.


Versenykiírás letöltése

További letöltések:
Plakát letöltése

 

 

KGYTK 2023/2024 archívum:

Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények

Zsohár Veronika: A világ tükre a magyar és a cigány népmesékben

(Rezümé)
Felkészítő tanár: Cseh Németh Zsuzsanna

A KGYTK-s munkám motivációját az adta, hogy az elmúlt nyáron a Hálózat az Integrációért Alapítvány Roma Caravan táborában vettem részt, ahol sok cigány népmesét hallottam. Ekkor el is döntöttem, hogy az idei pályamunkámban a cigány és a magyar népmesék összehasonlításával foglalkozom. Témaválasztásomat az is indokolja, hogy a mesékben megjelennek egy adott közösség normái, értékei. Ilyen értelemben a mese segít tájékozódni egy adott nép kultúrájában.

A témával kapcsolatosan különböző értelmezéseket olvastam, amelyeket rivális hipotéziseknek neveztem el. Ezek segítségével fogalmaztam meg a problémámat kérdések formájában: Léteznek-e önálló cigánymesék, esetleg csupán átvételekről beszélhetünk? Milyen közös vonások jellemzik a cigány és a magyar népmeséket? Miben különböznek egymástól? Mire keresik a választ a cigány népmesék, mi jellemzi a logikájukat, milyen mentalitásmódot tükröznek, milyen lelkiségről árulkodnak, kik a szereplőik?

Az elmélet háttereként - a szakirodalom és az eddigi tanulmányaim segítségével- meghatároztam a mese, ezen belül a népmese fogalmát, tanulmányoztam a magyar és a cigány népmese eredetét, fajtáit, jellemzőit, rövid áttekintést adtam a magyar és cigány népmesék gyűjtésének történetéről.
Dolgozatom következő fejezetében a cigány és a magyar mesék hasonlóságával vagy éppen különbözőségével foglalkozó, a cigány mesék önállóságával kapcsolatos állító és cáfoló hipotéziseket tárgyaltam. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy nincs egységes álláspont e témában, nincs kellő bizonyíték egyik, avagy másik álláspont bizonyítására és cáfolására. Természetesen ennek miértjére is igyekeztem választ kapni.

A munkamódszeremet követve az elolvasott cigány népmesékhez kerestem a magyar mesekincsben megfelelő párt. A párválasztás alapja volt az azonos motívum, az azonos téma és a szókincs hasonlósága. A mesepárokról táblázat formájában összehasonlító elemezést készítettem az alábbi szempontok alapján: terjedelem, szerkezet, helyszín, szókincs, szókészlet, meseszámok, szereplők, csodás elemek, misztikum, eszközök, segítőtársak. A táblázatok végén összegeztem a hasonlóságokat és a különbözőségeket, majd következtetéseket vontam le.

Az elvégzett elemzések alapján igyekeztem válaszokat megfogalmaznia a probléma-felvetéseimre:

A cigányok az eredetmeséik nagy részében népük szegénységére keresik a feleletet. Ezek szerint azért sújtja örökös szegénység ezt a népet, mert az asszony- aki gyakran Éva- elrejtette Isten elől gyermekeinek egy részét, s ők lettek a cigányok, akik szegénységben maradtak és vándorlásra kényszerültek. A cigányok alárendeltségére Szent Isten és Fárahóvo c. mesével adnak magyarázatot. Feltűnő eltérés a két nép meséjében az, hogy míg a magyar népmesékben a csupa jók illetve a csupa alávalók a mese végén elnyerik jutalmukat vagy büntetésüket, addig a cigány népmese Daliás Tatára- a mese főhőse- igazságtalanul kegyetlen feleségével, de tettének nincs következménye, egyáltalán nincs büntetése, senki nem ítéli el cselekedetét. Úgy tűnik a cigány kultúrában a nők alárendelt szerepe hangsúlyosabb. Ezt példázza Az Erdő anyja c. cigány népmese és a Sárga kicsi kígyó című magyar népmese is. Az előbbiben a királylány vasabroncsot tett a hasa köré, a magyar népmesében arany abroncsot kap a nő a karjára, hogy senkit ne tudjon megölelni. Természetesen az írásbeli munkámban részletesebben kitérek a szembetűnő eltérésekre, de a hasonlatosságokra is.

Dolgozatom összegzésében az önálló cigány népmese létezésének kérdésére próbáltam válaszolni. Ugyan megneveztem azt a hipotézist, amely az én feltevésemhez a legközelebb áll, de azt is tudom, hogy ennyi mese tanulmányozása mind mennyiségben, mind mélységében kevés egy állásfoglalás kimondásához. Sok mindent tanultam, de még nagyon messze vagyok attól, hogy a cigány kultúra, azon belül a cigány mesevilág ismerőjének mondjam magamat. A továbbiakban szeretnék több mesét megismerni, esetleg egy nyelvészeti összehasonlítást végezni.