MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

XXIV. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája


Próbáld ki az első lépéseket a Nobel-díj felé vezető úton!


Jelentkezési határidő: 2024. november 5.


Versenykiírás letöltése

További letöltések:
Plakát letöltése

 

 

KGYTK 2023/2024 archívum:

Beszámoló letöltése
Versenykiírás 2023/2024-es tanév
Versenyszabályzat
Meghívó
KGYTK online felkészítés
Országos döntő eredmények

Kiss Albert: Komplex tehetséggondozás az integrációért egy ÉKP-s kiskiskolában – kutatás közben az „Esély és Ösztönzés” tehetségsegítő modell

– kutatás közben az „Esély és Ösztönzés" tehetségsegítő modell –

A kutatás azt a feltételezést vizsgálja, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló személyisége - a szunnyadó tehetségének kibontakoztatásával, a komplex tehetséggondozás segítségével – elmozdítható-e az individualitás felé.

A probléma
A családokban érvényesülő értékválasztás és az ebből adódó mindennapi élet minősége kulturális és társadalmi különbségeket eredményez a családok és a gyermekek között. Ezek a különbségek magukban hordozzák a társadalmi esélyegyenlőtlenséget, a kulturális és a társadalmi diszkrimináció veszélyét. A társadalmi esélyegyenlőtlenség a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló személyiségének kibontakozását a partikularitás felé sodorja, amely elnyomja az individualitást és a benne szunnyadó - kivételes képességet, a kreativitást, a becsvágyat - tehetséget.

1.    Feltételezés a probléma kezelésére

A társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló személyisége - a mindennapi életében érvényesülő partikularitás háttérbe szorításával - elmozdítható az individualitás felé a szunnyadó tehetség kibontásán keresztül a komplex tehetséggondozás segítségével egy értékközvetítő és képességfejlesztő kisiskolában.

1.1.    A feltételezésünk alapjai

A megfigyelési tapasztalatink alapján úgy véljük, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű - általános iskoláskorú - tanulók személyiségének mindennapi életére elsődlegesen a partikularitás jellemző. Véleményünk szerint az individualitást preferáló, az iskolában zajló értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia személyiségfejlesztő folyamatai hatással vannak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók személyiségére is. E hatások nem azonnaliak. Hosszas, több éves lappangó időszakot követően jelenik meg a tanulókban az individuum, amelyre egyre jellemzőbb a tudatos viszonyulás a kortársközeg reprezentánsainak szellemi teljesítményéhez, valamint ahhoz a mintához, amely alapján azokat a tulajdonságokat kultiválják, amelyeket értékesebbnek tartanak. Minél erőteljesebb az individuummá fejlődés a tanulók személyiségében, annál inkább megmutatkozik bennük a szunnyadó tehetség. Felszínre törnek bennük a kivételes képességek, a tanulási folyamatokban kreatívan vesznek részt és erőteljesebbé válik bennük a motiváció, a becsvágy, az elismerésért.  

Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiában folytatott integrációs tevékenységünk tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy az iskolai integrációs program szükségessége - többek között - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közti különbségek rendkívül sokféleségéből adódik. E különbségek nem írhatók le kizárólagosan valamely tantárgyban elért iskolai eredményekkel, és nem kezelhetők egyedül a tantárgyi differenciálásban megmutatkozó felzárkóztatással és/vagy tehetséggondozással. Lényegesen többet foglal magában az integráció. A mi értelmezésünkben az integráció a tanulásirányítási folyamatokat átszövő, közvetett személyiségfejlesztő folyamatok tervezése, irányítása, értékelése.  (vö. ZSOLNAI 1995.151-182.p)
Az iskolai integráció lényegét tanulási folyamatban értelmezzük, ami valamilyen értékes dologra irányul és a tanuló ezt az értékes dolgot tanulja, továbbá ennek az értékes dolognak a tanulását a pedagógus segíti úgy, hogy az nem vezethet a legfőbb emberi értékek (az emberi szabadság, az emberi méltóság stb.) tagadásához, sem pedig a társadalom összes tradíciójának elutasításához.   (vö.: ZSOLNAI 2010. 151-182. 1p) Az értékes dolgokat az intézményünk közvetíti, az értékes dolog tanulását a tanulók végzik és az értékes dolog tanulását a pedagógusok segítik. […]

Állásfoglalásunk szerint a komplex tehetséggondozás magában foglalja a: a) megfelelő légkör kialakítását; b) egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak fejlesztését, kiegyenlítését; c) olyan területek támogatását, amelyek kiegészítik a direkt fejlesztést; d) a tehetséges gyermek erős oldalainak fejlesztését.  (v.ö. DR. BALOGH)
Az eddigi tehetséggondozásunk tapasztalati alapján úgy látjuk, hogy a megfelelő légkör kialakításához eredményesek a dráma- és projektpedagógia módszerei, valamint az ösztönző rendszer alkalmazása. A kiegészítő tevékenységekhez jól illenek a képzőművészeti és a tárgyformálási alkotások, a néptánc tevékenységei és a diákönkormányzat működtetésében vállalt társadalmi szerepek. A gyenge oldalak azonosításához felhasználhatóak a pszichológiai vizsgálati módszerek, a fejlesztéséhez a kreatív önképző kör működtetése, valamint a diákönkormányzati tevékenység. A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztéséhez jól alkalmazható a tudományos diákkör (az intellektuális képességfejlesztéshez), az alapfokú művészetoktatási tevékenység (a művészi specifikus képességfejlesztéshez).

1.2.    Az akciókutatás háttere

Az általános iskolások tudományos alkotásra ösztönzésének és a kutatás világába való bevezetésnek lehetőségeit kereső empirikus kutatásunkról eddig az Új Pedagógiai Szemle 2001. márciusi  és a 2010. májusi  számában, a Magyar Tudomány 2004. 2. számában  és két kutatási beszámolóban (2009-ben  és 2010-ben ) adtunk hírt a kutatás szakaszaihoz igazodva.  
Az akciókutatás előrehaladása közben azt tapasztaltuk, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókban erőteljesen megjelent a becsvágy arra, hogy alkotói tevékenységet folytassanak a tudományos diákköri munkában.
A kutatás első szakaszában elvétve találkoztunk halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, akik érdeklődése a tudományok felé fordult.
A kutatás második szakaszában közülük többeket bevontunk a tudományos diákköri munkába.
A tudomány iránt érdeklődő tanulók mellett egyre több szunnyadó tehetségígéretre figyeltünk fel a művészeti alkotó folyamatokban és a társadalmi feladatot vállalók között a diákönkormányzat működtetésében.
A szunnyadó tehetségígéretek fejlesztését nehezítették a szocializációs és a kommunikációs képességek területein tapasztalt hiányosságok. A kezdeti sikerek az alkotói folyamatokban és a feladatvállalásokban csökkentek, és újra megjelentek a kudarckerülési mechanizmusok a szunnyadó tehetségígéretek fejlesztésekor.
Az akciókutatásunk harmadik szakaszában – az előző két szakasz eredményeire építve – indítottuk azt a pedagógia-módszertani empirikus akciókutatást, amely a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szunnyadó tehetségígéretek komplex gondozásának pedagógiai módszertanára irányult.

1.3.    A feltételezés vizsgálatához indított pedagógia-módszertani empirikus akciókutatás

1.3.1.    A kutatás célja
A tehetségígéretek (hátrányos és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű, szunnyadó tehetségű tanulók) személyiségének elmozdítása az individualitás felé.

1.3.2.    A kutatás részcéljai:

  • Komplex tehetségsegítő modell kialakítása általános iskolai pedagógusok számára.
    • szunnyadó tehetségígéretek azonosítása
    • megfelelő légkör kialakítása
    • gyenge oldalak fejlesztése
    • kiegészítő tevékenységek biztosítása
    • erős oldalak fejlesztése
  • Ösztönző rendszer kialakítása a komplex tehetséggondozásban résztvevő tanulók számára
  • A modell megvalósításához taneszköz-kéziratok első változatának elkészítése és kipróbálása.

 
2.    A pedagógiai kutatáshoz alkalmazott módszerek

2.1.    Megfigyelés és pszichológiai vizsgálati módszerek, tesztek alkalmazása a tehetségígéretek azonosításához

Megfigyelést végeztünk a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szunnyadó tehetségek) azonosításához a tanórai és a tanórán kívüli folyamatokban.
Szakpszichológus bevonásával a tanulók intelligenciáját és a kreativitását vizsgáltattuk meg.

2.2.    Megfigyelés a gyermekalkotás és az önszerveződés segítéséhez

A tanórai gyermekalkotások bemutatását az „Alkotói napokon” figyeltük meg becslési skála segítségével. A megfigyeléskor az előadás ismeretanyagát (tankönyvi ismeret, tankönyvön túlmutató ismeret), az alkotás minőségét (eredeti elemeket tartalmazó produktív, tanult cselekvéssortól eltérően készült, csak tanult cselekvéssorral készült alkotás), továbbá a kommunikációt (spontán-, félreproduktív, produktív szövegalkotás, felolvasás) figyeltük meg.

2.3.    Dokumentumelemzés  a projektek kidolgozásához az integrációhoz és az ösztönző rendszer kialakításához.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók komplex tehetségfejlesztésekor zajló nevelési-oktatási folyamat intézményszintű tervezéséhez, irányításához, értékeléséhez kapcsolódó eredeti dokumentumok (tanév rendje, tantárgyi projektek, diákalkotások, integrációs dokumentumok, szocializációs füzet, negyedéves konzultációk iratai, feljegyzései, a művészeti bemutató dokumentumai, a diákönkormányzat működésének iratai, a taneszközök kéziratai, jó gyakorlataink, publikációink) elemzésének vizsgálatával alakítottuk ki és fejlesztettük projektjeinket, az integrációs, továbbá az ösztönző rendszerünket.

3.    Mintaválasztás és vizsgálati idő

Az akciókutatáshoz a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda felső tagozatos tanulóit választottuk. Közülük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűeket.

4.    A kutatásban résztvevő pedagógusok

Tantestületünk 10 fő teljes foglalkoztatott, 2 fő részfoglalkoztatású. A pedagógusok szakirányú végzettsége kiterjed a drámapedagógiára, az integrációs pedagógiára, a tehetséggondozásra, a projektpedagógiára, a multikulturális pedagógiára, az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiára.

5.    A kutatás eddigi tapasztalatai

5.1.    Komplex tehetségsegítő modell-tervezet kialakítása a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény számára

5.1.1.    Szunnyadó tehetségígéretek azonosítása

Megfigyelést végeztünk a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szunnyadó tehetségek) azonosításához a tanórai és a tanórán kívüli folyamatokban. A megfigyeléshez feljegyzéseket alkalmaztunk. A feljegyzések eszköze a „Szocializációs képességek füzete”.
A „Szocializációs képességek füzete” taneszközünkben leírtak segítségével beavattuk a tanulókat abba az értékvilágba, amely túlmutat a partikuláris lét mindennapi cselekedetein. Ezt az értékvilágot a „Társas viszonyulások, viszony a diáktársakhoz és a felnőttekhez”; a „Viszonyulások az élethez, az élőlényekhez és a környezetükhöz”; a „Viszonyulás az iskola épületéhez, a berendezési tárgyakhoz, taneszközökhöz”; a „Viszonyulás az iskola által közvetített alapértékekhez” és az „Aktív részvétel és feladatvállalás az iskola közösségi életében”fejezetekben értelmeztük a tanulók és szüleik számára.
A pszichológiai vizsgálati módszerek  (DR. TÓTH 2004. 7-24.P) közül a „Tanulási erősségek” becslő skálát, a „Kreatív szabadidő tevékenység” kérdőívet és a „Tehetség (Renzulli – Hartman)” skálát alkalmazták a pedagógusok tehetségígéretek azonosításához.
A szunnyadó tehetségígéretek azonosításának tapasztalata
A szocializációs füzet és a pszichológiai vizsgálatok alkalmazását a pedagógusok összesítették. Eszerint a tehetségígéretek közt leginkább a művészeti alkotásra nyitottak, kevésbé a tudomány iránt érdeklődnek, még kevésbé a társadalmi szerepben aktívak. 

5.1.2.    Megfelelő légkör kialakítása

A tehetségígéretek számára a megfelelő légkör kialakításához a dráma- és projektpedagógia módszereit és az ösztönző rendszerünket alkalmaztuk.
A megfelelő légkör kialakításához a drámajátékok gyakorlatait alkalmaztuk a tantárgyi tanulás folyamataiban a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű) gondozásához.
A megfelelő légkör kialakításához a projektpedagógia módszereit is alkalmaztuk a pedagógiai folyamatokban. Többnyire a folyamatorientált projekteket részesítettük előnyben.Folyamatorientált projektek pl.: „Zalabéri kiserdő”; „Pirotechnikai lánc”. Eredményorientált projektek pl.: pénzbevétel szervezése a diákönkormányzat számára: büfé működtetése; tombolaárusítás; leselejtezett számítástechnikai eszközök értékesítése. A megvalósult projektek tartalma, témája alapján létrejöttek a tananyag témájához és tananyagon túlmutató témákhoz (a tanórán kívüli folyamatokhoz) köthető projektek.
A megfelelő légkör kialakításához ösztönző rendszert is alkalmaztunk, amely kialakításakor a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű) és szüleik motiválására törekedtünk. E motiválás során a nembeli értékek menti nemes becsvágyat erősítettük tanulóinkban és szüleikben, amellyel a személyiségük partikularitását kívántuk elmozdítani az individualitás felé. E rendszerrel a diákjainkat ösztönözzük: - az intellektuális képességeik optimális kibontakoztatására, a folyamatos tanulásra; - a tudományos ismeretek kreatív megismerésére; - a művészi alkotásra; ösztönözzük az aktív társadalmi életre való szocializálódást, a közjóért tevést, az egészséges életmódra törekvést. Az ösztönző rendszer negyedéves értékeléseken alapszik, amelyet a tantestület végez a diákönkormányzat és a szülők bevonásával. Az értékelés kiterjed az egyes tanulóra és az osztályközösségekre is. Az ösztönzés formái: erkölcsi elismerés (oklevelek, érmek, címek), költségek átvállalása (taneszköz, étkezés, utazás, képzés, tábor), vásárlási utalvány (élelmiszer, ruházat, papír-írószer). Az ösztönző rendszert támogatják az iskolatársulás önkormányzatai, az „Anti-Drill Alapítvány” civil szervezet. A jutalmazás félévkor és év végén történik.

5.1.3.    Gyenge oldalak fejlesztése

A tehetségígéretek számára a gyenge oldalakat diagnosztizáltuk, majd a fejlesztéséhez a kreatív önképzőkört működtettük, és a diákönkormányzati tevékenységet alkalmaztuk.
Szakpszichológus bevonásával a tanulók intelligenciáját és a kreativitását vizsgáltattuk meg.
A  szakvélemény alapján terveztük meg a „kreatív önképző körben” és a „diákönkormányzatban” folyó képességfejlesztő tevékenységeket.
Kreatív önképző kört hoztunk létre a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) és a tehetségesek fejlesztéséhez, a tehetségígéretek gyenge oldalainak fejlesztéséhez. A személyiségfejlesztéshez drámajátékokat és komplex drámafoglalkozásokat tartottunk. A drámajátékokat heti rendszerességgel jelenítettük meg a foglalkozásokon.
A képességfejlesztéshez folyamatorientált projekteket terveztünk, melyek témái a tananyagon túlmutatóak. Negyedévenként indítottuk a középtávú projekteket. A projektben résztvevő tanulók közép létszámú csoportban dolgoztak, de a projekt elemeit kiscsoportban oldották meg. A személyiségfejlesztést és a képességfejlesztő projekteket a komplex drámafoglalkozásokkal integráltuk. A projekteket szakértői játékokkal zártuk.
A diákönkormányzat működtetésén belüli tevékenységek tervezésekor feladatunknak tekintettük a tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) gyenge pontjainak fejlesztését is. Ezen belül kitüntetetten a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésének céljából teret adtunk a tehetségígéretek számára az iskola társadalmi közegében a különböző szerepek felkínálásával. E motivációval a személyiségük kibontakozását a partikularitás háttérbe szorításával úgy befolyásoltuk, hogy a társadalmi szerepeken keresztül az individualitásra helyeztük a hangsúlyt. A diákönkormányzaton belül az aktív társadalmi részvétellel, szerepekkel az erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok nevelését segítettük.

A diákönkormányzati vezetőségen belül az osztályokat képviselők megoszlásának változása azt mutatja, hogy az egymást követő tanévekben monoton nő a hátrányos helyzetűek szerepe, státuszuk megbecsültsége.

5.1.4.    Kiegészítő tevékenységek biztosítása

A tehetségígéretek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) számára kiegészítő tevékenységet biztosítottunk. E tevékenységek órarendi keretét az Értékközvetítő és képességfejlesztő program szabályozta. Kiegészítő tevékenységeket a tanórán kívüli, szabadon választható foglalkozásokkal kínáltunk: festészet, énekkar, sport, dráma, színjáték, néptánc, zene, számítástechnika, vállalkozás. Emellett a tömegsporttal és a diákönkormányzat által szervezett tevékenységek támogatásával a szabadidős tevékenységek körét bővítettük.

5.1.5.    Erős oldalak fejlesztése

A tehetségígéretek erős oldalainak fejlesztéséhez azokat a szempontokat vettük figyelembe, amelyek tipikusan különleges – szunnyadó – adottságokat fejtenek ki a tudomány iránt érdeklődők, a művészi alkotásra nyitott és a társadalmi szerepekben aktív hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókban. A számukra szervezett szabadon választható és szabadidős foglalkozásokkal, továbbá a tehetséggondozó műhelyekkel (tudományos diákkör és művészeti projektek) biztosítottuk az intenzív dúsítást és elmélyülést az előre haladásukhoz.
A művészeti projekten belül „az alkotó diák: az értékduál mentén műélvező és művészi alkotást létrehozó tevékenységeket folytat; a társadalom normatív jellegét, korlátait megéli az egyén képességeinek kibontakozásával (szabadságának megélésével és lehetőségeinek tudatosodásával); művészeti tevékenységeket folytat (fest, énekel – zenél, népi táncol, verset szaval, prózát mond, színjátékot ad elő, drámafoglalkozáson vesz részt.”
A megvalósult művészeti projektek programjai rögzítésre kerültek, melyek megismételhetőek és eredményeik mérhetőek.

5.1.6.    A tapasztalatainkon alapuló kijelentések a komplex tehetségsegítő modelltervezet kialakítása közben

  • A szunnyadó tehetségígéretek azonosításához alkalmazott Szocializációs füzet feljegyzései és a pedagógusok által alkalmazott pszichológiai vizsgálati módszerek eredményei segítik a pedagógusok tehetségazonosítási munkáját.
  • A megfelelő légkör kialakításán belül a megelőzéshez és a légkörjavításhoz alkalmazható a dráma- és projektpedagógia módszere, valamint az ösztönző rendszer.
  • A gyenge oldalak azonosításához felhasználhatóak a pszichológiai vizsgálati módszerek, diagnosztizálásához a szakpszichológus segítsége, valamint a gyenge oldalak fejlesztéséhez a kreatív önképző kör működtetése, továbbá a diákönkormányzati tevékenység.
  • A kiegészítő tevékenységek feltöltődést biztosítanak a tehetségígéretek számára, melyek közül leginkább a festészetet, a drámát, a sportot és tömegsportot, a vállalkozást és a diákönkormányzati tevékenységet választják.
  • A tudományos diákkörben és a művészeti projektekben folyó dúsítás mélyíti a tanulók ismereteit, az alkotási folyamataikat és az alkotásukról történő kommunikációjuk minőségét.
  • A tehetségígéretek viszonyulásairól, a 2,5 tanéven át történő megfigyelt cselekedeteik alapján kijelenthető, hogy a jó viszonyulások a társakhoz, az élethez, a közösségi élethez, az alapértékekhez összességében javuló, emelkedő tendenciát mutatnak. Emellett a rossz viszonyulások a társakhoz, az élethez, a közösségi élethez, az alapértékekhez összességében javuló, csökkenő tendenciát mutatnak.
  • Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát alkalmazó Zalabéri Általános Iskola tehetségígéreteinek, a társadalmi esélyegyenlőtlenségben élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a személyisége - a mindennapi életében érvényesülő partikularitás háttérbe szorításával - elmozdítható az individualitás felé a szunnyadó tehetségük kibontásán keresztül a komplex tehetséggondozás segítségével. A feltételezés helytállóságának, mértékének megállapításához további mérések, értékelések elvégzése szükséges.


5.2.    Az esély és ösztönzés komplex tehetséggondozó modell

A kutatási tapasztalatainkat összegezve, valamint a részprogramjaink, a taneszközeink korrekcióját és a feltételrendszerek javítását, továbbá a mérés értékelési rendszer alkalmazásának egzaktabbá tételét követően, az alábbi modell alapján tudjuk indítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók komplex tehetségfejlesztő programját a 2013/14-es tanévben:

6.    A kutatás eddigi hozama

A kutatás eddigi hozamaként elmondhatjuk, hogy a részeredmények (módszertani innovációink) felkerültek a www.geniuszportal.hu/jogyakorlatok adatbázisába az „Általános iskolai tudományos diákkör”  a „Művészeti projektek”  és a „M(i)ért pont érték”  címekkel.  E jó gyakorlatokkal megvalósuló komplex tehetséggondozás  alapján a zalabéri intézményünk akkreditált kiváló tehetségpont lett 2011-ben.


[1] Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Központ – Holnap Kkt. – Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.151-182.p
[2] Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet Oktató és Kutatóközpontja, Pápa, 2010. 62-65.p
[3] Dr. Balogh László: Komplex tehetséggondozó programok. (hivatkozás)
[4] Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001. március (88-98.p)
[5] Kiss Albert: A tudományos diákkörök helye a tudományos alkotó munkára való felkészítésben. In: Új Pedagógiai Szemle, 2010./5 (49-56p)
[6] Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már tíz éves kortól. in: Magyar Tudomány, 2004.2.sz.242-248.p
[7] Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában – Zalabér szerepe az első tíz évben. Zalabéri Általános Iskola valamint Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet ÉKP Országos Központ, Zalabér – Pápa, 2009.
[8] Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – A diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Zalabér 2010.
[9] Nádasi Mária: Dokumentumelemzés. In: Falus Iván szerk.: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1993. 317-330.p
[10] Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Hektográf Nyomda, Püspökladány, 2004. 7-24.p
[11] Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – a diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola, Zalabér, 2010.
[12] Cseh Németh László – Dézsi Ágnes szerk.: Szabálykövetéstől az eredetiségig az általános iskolai művészeti nevelésben projekt. – kézirat, Zalabér, 2012.
[13] Laskay Anna - Pados Eszter- Cseh Németh Zsuzsanna: M(i)ért pont érték, szocializációs füzet. – kézirat, Zalabér, 2012.
[14] Kiss Albert szerk.: Komplex tehetséggondozás jó gyakorlatokkal. – kézirat, Zalabér, 2012.