MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Szalai Emma: KGYTK mesterprogram

Szalai Emma, a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola egyik tehetségsegítő pedagógusa. Mesterpedagógusi pályázatának középpontjában is a tehetséggondozás áll, a kutató gyerekek tudományos körében végzett felkészítő munkájáról értekezik.

Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája
- Mesterprogram -

Témaválasztásom indoklása:

A tudományos diákköri munkával 2003-ban kerültem kapcsolatba, amikor iskolám pedagógusa jelentkezett a versenyre és eredményesen készített fel tanulókat rá. Alsó tagozatos tanítóként a felsős diákok mentorálása új kihívást jelentett a számomra. Szerettem volna kipróbálni magam a tantárgyaktól független megmérettetésben. Jelentkeztem a versenyre felkészítő megyei foglalkozásokra, hogy minél jobban meg tudjak felelni az elvárásoknak.
2005-ben két ötödikes lánnyal kezdtem el a tudományos kutató munkát. Nem voltak a tanítványaim, meg kellett ismernem őket, ahhoz, hogy a legjobbat tudjam kihozni belőlük.
A siker nem maradt el, bejutottunk a regionális majd az országos fordulóba, ahol első helyezést értek el.
A siker nemcsak a diákok, a pedagógus számára is igazi dopping, ami előreviszi, hajtja a munkában és viszi előbbre az új kihívások felé. 2016-ban Mester és Tanítványa Díjat kaptam. Az elmúlt 12 évben 22 téma feldolgozását kísértem végig, irányítottam a kutatást, kutakodtunk a tudományos szakirodalomban, kérdőíveket szerkesztettünk, adatokat rendszereztünk, amikből grafikonokat alkottunk és következtetéseket vontunk le, hipotéziseket állítottunk fel, amiket sikerült alátámasztani, de volt, hogy cáfoltuk azokat.
A felkészített 25 tanulóval egy tanéven keresztül napi kapcsolatban voltam. Felkerestünk olyan helyeket, ahova a versenyre való felkészülés nélkül nem jutottunk volna el. Például meglátogattam tanítványommal az erki szélerőművet, felmásztunk a gödöllői egyetem kollégiumának a tetejére, hogy megnézzük a napelemeket, könyvtárakat, múzeumokat kerestünk fel. Gyakoroltuk az előadásokat, ami kommunikációs képességüket fejlesztette.
A verseny felmenő rendszerű: iskolai, regionális, országos zsűri előtt kell teljesíteniük a diákoknak. Azért különleges formája a tehetséggondozásnak a KYGTK, mert nemcsak a tanulók tudását bővíti, de számtalan képességük is fejlődik a felkészülés alatt.
Az országos döntőbe 12 mentorált dolgozatomat juttatott be a zsűri. A tehetségesebb tanulók több évben is vállalkoztak a kutató munkára. Az egyik diákkal 5 éven keresztül ott voltunk az országos elsők között. Az évek alatt fejlődtek képességei, olyan jártasságokat szerzett a dolgozat megírása során, ami biztos alapja lett a középiskolai és az egyetemi tanulmányainak. A versenyre való felkészülés, a kutatásmódszertan megismertetése a tanulókkal nagyon hatékony tehetségfejlesztő tevékenység, ezért szeretném minél több pedagógussal megismertetni a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáját.
A feldolgozott témák közül néhány:
- A XXI. század szélmalmai
- Kezünkben a jövőnk! A globális felmelegedésről
- Kétéltű csodák, a békák
- Az elsősegélynyújtás oktatásának fontossága az általános iskolában
- Édes élet – A cukorbetegség és én
- Barátságban a diófával

A mesterprogram fő céljai:

  1. Szakmai konzultáció a tehetséggondozás terén.
  2. A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája országos versenyhez való aktív kapcsolódás.
  3. A tudománypedagógia megismertetése iskolám pedagógusaival.

Célkitűzéseim:

  • Az általános iskolai tudományos diákköröket működtető közoktatási intézményekkel aktív kapcsolat fenntartása. Újak bevonása.
  • Szakmai segítségadás az intézmény tehetségsegítő munkájának fejlesztéséhez:

a) pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás, kiválasztás, tudományos diákkör működtetése, alkottató pedagógiai klíma biztosítása,
b) partnerek felkutatása, kiválasztása és bevonása a projekt megvalósításába (a projekt iránt érdeklődő 9-14 éves tanulók, szülők),
c) programok szervezése a projektben résztvevő partnerek számára (tehetségnapok; KGYTK iskolai, megyei, regionális, országos fordulókon),
d) a KGYTK projektben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetséges tanulók bejutásának segítése a középiskolai tehetséggondozó hálózatba,
e) nyári alkotó tábor szervezése (kutatóhelyek, terepek megismerésével) a tudományterületek kutatásmódszereinek, eszközeinek, kutató terepeinek megismeréséhez,
f) az önreflexió képességének fejlesztése, rendszeres önértékelés a pedagógus munka minden területén.

  • A tudományos diákköri munkára felkészítő pedagógusok vállalják a tudomány iránt érdeklődő tehetségígéretek, kreatív tanulók szubjektív alkotásának a segítését.
  • A kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok bevonása a diákköri munkába.

A célok kapcsolódása az intézményem igényeihez:

1. Szakmai konzultáció a tehetséggondozás terén.
– Iskolám Akkreditált kiváló Tehetségpont 2013. június 13. óta.
A Tehetségpont specifikus és konkrét programja között szerepel a Kutató Gyerekek Tudományos Köre, mely egy komplex tehetséggondozási program, ahol a tanulók megismerkedhetnek a különböző tudományterületek kutatásmódszertanával.

2. A KGYTK országos versenyhez való aktív kapcsolódás.
– Iskolám KGYTK referenciaintézmény 2015 óta.
A Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola 1988 óta az értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működik.
Az ÉKP alternatív kerettantervének (2013) főbb célkitűzései között olvasható:
„Az ÉKP-s akciókutatások tisztázták a fiatal, tíz éves tanulók tudományos alkotásra való eshetőségeit. Ezzel a felismeréssel, és ennek szakmai leírásával, gyakorlati kivitelezésével megnyílt a lehetőség az ÉKP keretei között a tudományos alkotás gyakorlására is, illeszkedve a középiskolázásban és a felsőoktatásban gyakorlattá vált TDK mozgalomhoz."
„Úgy tűnik ugyanis, hogy a tehetségfejlesztés pusztán repetitív iskolai foglalkozásokkal, netán szakkörök szervezésével nem kellően hatékony, sokkal hatékonyabbnak bizonyul a kutatómunkára valóságosan felkészítő tudománytani és kutatásmódszertani műveltség elemeinek birtokbavétele, illetve az alkotáshoz szükséges kreatív és kommunikációs képességek fejlesztése."
A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája egy tehetséggondozó, országos felmenő rendszerű, kutatásmódszertanra épülő, komplex tanulmányi verseny.
„A tudományos diákkört működtető pedagógusok segítik az értékes dolog tanulását: a tanítványaik önművelését, szubjektív alkotását és az alkotásuk folyamatáról, eredményeiről történő kommunikációt. Eközben olyan tanulási folyamatokat terveznek és irányítanak, amelyek bővítik a diákjaik érdeklődési körét; segítik témakörválasztásukat; aktivizálják problémaérzékenységüket; utat mutatnak az információs központok használatához; pontosítják az ismeretek megértését és rendszerezését; fejlesztik a problémamegoldó-, kommunikációs-, szociális-, tanulási- önszabályozási képességeiket; erősítik a tudományhoz-, a tudomány műveléséhez való pozitív viszonyulásaikat."1

3. A tudománypedagógia megismertetése iskolám pedagógusaival.
Tehetséggondozó műhely működtetése, melynek célja a kutatáspedagógia megismertetése a tehetséggondozó kollégákkal, kipróbálása a gyakorlatban.
Bekapcsolódni a KGYTK Tehetségsegítő Tanács munkájába.
Tehetségnap szervezése, melyen bemutatkoznak a felkészített tanulók a pedagógusoknak.

„A Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola feladata:
· a sokféle, eltérő képességű és érdeklődésű gyermekben megtaláljuk, felismerjük az egyéni fejlesztés lehetőségeit,
· sikerélményhez juttassuk abban, amiben tehetséges,
· ösztönözzük képességei fejlesztésére, csökkentsük hátrányait."
„Választott pedagógiánk alapgondolata: mindenki tehetséges valamiben, csak segíteni kell képességeiket kibontakoztatni. Ezért sokszínű, igen változatos tevékenységet szervezünk az iskola mindennapjaiban."2

A négydimenziós tevékenységmodell alapján tervezett tevékenységek:

I. Tudatos szakmai fejlődés
–Pályázatok figyelése, pályázatírás, tanfolyamon való részvétel.
II. Feltáró-elemző tevékenység
– Műhelymunka: konzultáció a kutató gyerekeket felkészítő kollégákkal, a tapasztalatok megosztása, cseréje.
– Tapasztalatcsere a középiskolai TDK versenyre felkészítő pedagógusokkal.
III. Fejlesztő-újító tevékenység
– Weboldal indítása, fenntartása az iskolában folyó KGYTK-s munkáról.
– Pályázati dokumentáció.
IV. Tudásmegosztó-segítő tevékenység
– Előadás az iskola szakmai napján pályakezdő, újonnan érkező kollégák bekapcsolása a KGYTK-s munkába.
– A középiskolai TDK versenyre felkészítő pedagógusok megismertetése az általános iskolai KGYTK-val.
– A Hatvan és térsége Tehetségsegítő Tanács pedagógusainak a KGYTK verseny bemutatása.

Együttműködési megállapodás a KGYTK Tehetségsegítő Tanáccsal

  • Részvétel a KGYTK Tehetségsegítő Tanács felkérése alapján az általa szervezett szakmai rendezvényeken.
  • Közreműködés a tanulók Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája komplex tanulmányi versenyre történő felkészítésében.
  • A Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola és a KGYTK Tehetségsegítő Tanács közötti – a megállapodás céljainak megvalósítását szolgáló – szakmai kapcsolatok elősegítése.

1 Kiss Albert: A KGYTK 10 éves fejlesztésének önkontrollos hatásvizsgálata és eredményei, KGYTK Tehetségsegítő Tanács, Zalabér 2017., 16. p.
2 Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola munkaterve 2017-2018. 6.p

Szalai Emma