Németh Dorián: A nagy fehér cápa

Németh Dorián (Zalabér): A nagy fehér cápa - részletek a 2016/17-es tanévben készült KGYTK-s pályamunkából. Dorián harmadikosként jelentkezett ezzel az izgalmas ismeretterjesztő dolgozattal.

A nagy fehér cápa

1. A témaválasztás indoklása
Egy alkalommal a családommal Budapesten a Tropicariumban jártunk. Ekkor találkoztam először igazán közelről cápával. Hatalmas élmény volt, hogy ott lehettem a közvetlen közelében, csak egy üvegfal választott el tőle. Ekkor kezdett ez az állatfaj nagyon érdekelni. A házi könyvtárunkban kerestem „cápás" könyveket és miután látták a szüleim, hogy szívesen lapozgatom, olvasom őket, még jónéhány hasonló témájú kötettel bővült a könyvállományunk. [...]

2. A téma bemutatása
A tudomány térképe alapján az élettudományhoz, azon belül az állatbiológiához tartozó téma.1 Rendszertani besorolása alapján a Carcharodon carcharias az állatok (Animalia) országához, a gerinchúrosok (Chordata) törzséhez, a gerincesek altörzséhez, a porcos halak (Chondrichthyes) osztályához, a cápák és ráják alosztályához, a cápák öregrendjéhez, hering- cápa alakúak (Lamniformes) rendjéhez, a heringcápafélék (Lamnidae) családjához, a carcharodon nemhez tartozik.2
A nagy fehér cápa a legfejlettebb húsevő cápák közé tartozik. A legnagyobb ragadozó életmódot élő hal, az emberek őt tekintik a legveszélyesebb cápafajnak a földön.3
„A cápák a legismertebb és legfélelmetesebb tengeri élőlények. [...] A világon 360 cápafaj él. Már az ősi időkben is ismerték őket. A 16. századig „tengeri kutya" néven illették a cápákat. A „cápa" nevet, angolul „shark" először Sir John Hawkins használta, miután kiállított egy példányt a londoni tengerészeti kiállításon 1569-ben. A szóeredetileg csak a Karib-tenger vizeiben élő nagy cápákra vonatkozott, később azonban már az összes cápafajt így nevezték. Eredetileg a maya eredetű "xoc" szóból ered, amely halat jelentett és angolul „shock-nak" vagy „shawkn- nak" ejtették, ebből alakult ki a "shark"."4

 3. Fejlődéstörténet

A cápák kb. 400-450 millió évvel ezelőtt alakultak ki a földünkön, 200 millió évvel korábban, mint a dinoszauruszok. Ebben az időben még nem ők voltak a vizek legnagyobb ragadozói, hiszen rájuk is vadásztak a még nagyobb testű tengeri hüllők.
„Az első cápák a maitól nagyon különböztek. [...]
60 millió évvel ezelőtt azonban kialakultak a modern cápák, melyek annyira sikeres vadászoknak bizonyultak, hogy azóta csak nagyon keveset változtak. A cápák tehát a legősibb ma is létező állatok közé tartoznak. A legrégebbi fehércápa fog 60-65 millió évvel ezelőttről származik, a dinoszauruszok kihalásának idejéből."5
„A nagy fehércápa kihalt őse a Carcharodon Megalodon. [...]
Állkapcsa olyan nagy volt, hogy akár egy autó is belefért volna és olyan hosszú mint a T-rex dinoszaurusznak. Egyesek úgy vélik, hogy a mély vizekben még él ez a cápafajta."6

 4. Mérete

Az egyik legnagyobb és legrettegetteb ragadozó, a nagy fehér cápa (fehér halál) testmérete változó. A leggyakrabban 3-4 méter hosszúságúak, azonban az egyes példányok elérhetik a 6-7 (-9) métert is. Testtömege elérheti a 2500-3000 kilogrammot is. A nőstények nagyobbak a hímeknél.7 [...] 1978-ban az Azori-szigeteknél egy halász megszigonyozott és partra hozott egy hatalmas nőstény példányt. Erről az a hír terjedt el, hogy a hossza 8,9m. 1980-ban azonban a cápaszakértő Richard Ellis megvizsgálta, s azt mondta, hogy ez az adat erős túlzásnak tekinthető.8

5. Színe

Ellentétben a nevével, a nagy fehér cápa teste nagy része szürkés árnyalatú.9
A legtöbb cápának a hátrésze sötétszürke, esteleg fekete színű. Az alsó, hasi része fehér. (Inkább erről kaphatta a nevét.) Az álcázásnak ezt a formáját árnyékolásnak hívják. Így a cápa a többi állat számára láthatatlan marad a vadászat során. Felülről nézve a cápa a hátának szürkesége/feketesége révén beleolvad az alatta lévő árnyékos vízbe. Alulról nézve a fehér hasi rész színe folyik össze a víz fényes felszínével.10 [...]

 6. Állkapcsa és fogazata

„Állkapcsa hatszor erősebb, mint egy farkasé és harapási ereje kb. 2/3-a a T-rexének."1114 Az állkapocs nem nőtt a koponyacsonthoz, hanem speciális szövetek által képes kifejteni a harapáshoz szükséges erőt. Minden cápafajnak többsoros fogai vannak.12
A fogak 7,5 centiméteresre is megnőhetnek, formára háromszög alakúak, a szegélyük csipkézett. Ezáltal könnyen meg tudják ragadni, és feldarabolni a zsákmányt. Mint minden cápa, a nagy fehér cápa is tudja az elvesztett vagy letört fogakat, a pótolni. Ezek a fogak a szalagfűrész elve szerint képződnek és helyezkednek el az állkapocsban (ún. revolverfogsor).
Ha a cápa elveszít egy fogat, az újabb rögtön megjelenik helyette.13 [...]
A fehércápa előre tudja tolni az állkapcsát, ezáltal nagyobbra tudja nyitni a száját, mint a többi cápa. Még a saját szájánál nagyobb állatot is képes bekapni. Amikor a felső állkapocs előre mozdul, az alsó lefelé fordul, a zsákmány pedig már bent is van a csapdában. Az alsó álkapcsának fogait akkor veszi igénybe, amikor az áldozat már biztosan bent van a csukott szájban.14

 7. Látása

A nagy fehér cápa látása nagyon jó.15 Az összes cápaféle közt egyedül ez a faj dugja ki a fejét a vízből, hogy megvizsgálhassa a környezetét, a közelében érzékelt dolgokat.16
A cápaszem felépítése hasonlít más gerinces állatokéhoz. A látásuk alkalmazkodott a vízi körülményekhez, amelyet egy tapedum lucidum nevű fényérzékeny szövetréteg segít. Ugyanettől a szövetfélétől világít a macskák szeme, amikor visszaverődik a fény az állat szeméből. Bár a nagy fehér cápának van szemhéja, nem pislog, mivel úszás közben a víz tisztítja és átmossa a szemüket.17

8. Hallása

A cápák hallása nagyon jó. Nagy távolságból – több mérföldről - meghallja az ember karcsapásait vagy a halak vergődését. A fejük két oldalán van egy-egy kis nyílás. Ez egy vékony csatornán át a belső fülbe vezet. Ennek érzékenysége nagy mértékű.18
A nagy fehér cápák „Jobban fogják fel az alacsony frekvenciájú hangokat, ezért nem érzékelik a delfineket, mert ők magas frekvenciájú hangokat adnak ki."19

9. Szaglása

A nagy fehér cápa agyának kétharmada kizárólag a szagjeleket elemzi.20 A szaglóérzékük nagyon fontos szerepet tölt be, mert ez továbbítja a cápa számára a környezetéből származó információkat. A sérült állat vérének szagát akár négy kilométer távolságból is megérzi. Egymillió csepp, azaz tíz vödör tengervíz között is megérez egy csepp vért.21

10. Különleges érzékszerve - Lorenzini-ampullák

A nagy fehér cápa rendelkezik egy olyan gélszerű szervvel, amellyel képesek a vízi környezet áramlataival, de az élőlények vérkeringésével is összefüggő mikro-elektromos impulzusok észlelésére. A felfedezője után Lorenzini-ampulláknak nevezték el ezt a szervet.22 [...]

11. Hőérzékelése

„A gyakran kéttonnásra megnövő nagy fehér cápa sosem vacog. Ha túl hideg a víz följebb állítja a fűtését''. Ezt az oldalán található, csodarecének nevezett szövevényes érhálózat teszi lehetővé, amely fenntartja az izmok által felmelegített vér hőmérsékletét."23

12. Oxigénellátása

„Úszóhólyagja nincs, emiatt más, nyílt vízi cápafajokhoz hasonlóan állandóan úsznia kell, hogy az oxigénáramoltatást kopoltyúin keresztül biztosítsa."24
„A cápa oxigént vesz fel a tengervízből, amely keresztülhalad a fej két oldalán elhelyezkedő kopoltyúin. A kopoltyúfedelek a legtöbb halfajtával ellentétben nyitottak. Úszás közben a cápa nyitott szájjal halad. A víz beáramlik a szájba, majd át a kopoltyúkon. Nyugalmi helyzetben közvetlenül a kopoltyúkon át jut a testbe az oxigéndús víz."25 [...]

13. Bőre

A cápa bőrét pikkelyek borítják, melyből apró fogacskák állnak ki. A foghegyek dentinből épülnek fel. Ezektől a bőr érdessé, reszelőszerűvé válik.26
Testét apró „bőrfogak" borítják, melyek a szabad szem számára láthatatlanok. A cápának a bőr rendkívül fontos érzékszerv. Ha az állat talál egy érdekes tárgyat, vagy élőlényt a vízben, a bőrét hozzádörzsöli, hogy megállapítsa, ehető-e. A probléma ezzel a módszerrel az, hogy az áldozat testébe beleakadhatnak az apró bőrfogak, így az vérezni kezd, ami támadásra készteti a ragadozót. A cápa bőre alatt egy vastag zsírréteg biztosítja, hogy a hideg vízben is aktív maradhasson. "27 [...]

14. Csontozata

„Egy cápa csontváza teljesen eltér egy csontoshal, vagy egy emlős csontvázától. A cápák ugyanis közeli rokonaikkal, a rájákkal együtt a porcoshalak csoportjába tartoznak, ami azt jelenti, hogy testüket nem kemény csont, hanem rugalmas porc támasztja."28 [...]

15. Mozgása

A nagy fehér cápák teste áramvonalas, az úszóik torpedó alakúak, a farok úszójuk erős. A bálnákhoz hasonlóan feltörhetnek a vízből, amikor a mélyből támadnak áldozatukra.29
„Sok nagy testű cápa úszás közben oldalirányban mozgatja farok úszóját, s hosszú, kecses, energiatakarékos siklással halad. A legtöbb cápával ellentétben a fehércápa testhőmérséklete magasabb a környezeténél. Így az úszáshoz használt izmai jobban tudnak dolgozni, s gyorsabb és hosszabb ideig tud úszni."30 [...]

16. Élőhelye

A nagy fehér cápa nem különösen gyakori faj. [...] Olyan part menti vizekben fordul elő gyakrabban, amelynek hőmérséklete 12-24℃ között van.31 Az egyes információforrások a következő helyeket nevezik meg: Észak-Amerika, Dél Afrika, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Japán, Földközi-tenger, Adriai-tenger"32 [...]

17. Táplálkozása

A nagy fehér cápa tápláléka közé sorolható szinte minden halfajta és melegvérű állat (fóka, delfin, kisebb cetek, tengeri madarak stb.), amelyet elejthet.33 A sikeres vadászat érdekében mélyről támad, gyors iramban, meglepetésszerűen csap le áldozatára.34 „Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét, és befordítja a szemeit. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa az oldalára fordul, és egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez akár 60-70 kilogrammos is lehet."35 [...]

18. Szaporodása

A nőstény cápák nagyobbak, mint a hímek. A párzásuk során megharapják egymás oldalát és úszóit, amely komoly sérülésekkel jár. Az idős, nagy nőstények testét ezért borítják hegek.36 A nagy fehér cápa eleventojók, vagy álelevenszülők (ovovivipar) közé sorolható. Az embriók a méhen belül egy burokban fejlődnek ki. Ebben nincs méhlepény, így a táplálékot a szikfolyadékból nyerik, amely a testükhöz kapcsolódó zacskóban található. „Amikor a szikanyag elfogy, az embriók megeszik az összes meg nem termékenyített petesejtet és a kisebb, gyengébb ivadékokat. Ennek a testvér-kannibalizmusnak köszönhetően csak nagyon kevés ivadék éri meg a születést. Az áleleven szülő cápák esetén teljes egészében hiányzik a közvetlen kapcsolat az embrió és az anyaállat anyagcseréje között. Az anya mindössze a teste által biztosít az utódnak (utódoknak) védelmet az embrionális fejlődés során".37 [...]

19. Cápatámadások

[...] A fehér cápát tartják a világ egyik legrettegettebb ragadozójának. Ehhez Steven Spielberg mozifilmje is hozzájárult. [...] Néha előfordul, hogy egy cápa megmarja, halálosan megsebesíti. Azonban az embereket ért támadások száma összevetve a világon kifogott több ezer tonna cápával, azt jelzi, hogy az ember pusztítja a cápát, és nem fordítva. [...]
A cápadámadás haláleseteinek nagy részét az okozza, hogy a szörfölőket a cápa összetéveszti egyik kedvenc zsákmányával, az úszó fókával. Ezért több országban halászhálók kifeszítésével próbálják távol tartani a cápákat a fürdőzőktől. Azonban a hálóba gabalyodott cápa rövid időn belül megfullad.38

20. Veszélyeztetettség - Élettartam

A nagy fehér cápa élettartama 20-25 évre valószínűsíthető.39 Számuk azonban a környezetszennyezésnek és a halászatnak/horgászatnak köszönhetően folyamatosan csökkent. [...]
„Néha, mikor a halászok cápát fognak ki, levágják az uszonyát, melyből levest készítenek, majd élve visszadobják a cápát a tengerbe. A megcsonkított állat képtelen lesz úszni vagy levegőt venni a víz felszínén, ezért rövid időn belül elpusztul."40 [...]
Szerencsére sok országban betiltották a cápavadászatot, a nagy fehér cápa pedig 36 más állatfajjal együtt védelem alá került.41 Így van remény arra, hogy megmeneküljenek a végveszélytől, akár a kihalástól. [...]

21. Összegzés

Amikor kiválasztottam a dolgozatom témáját, elkezdtem ismereteket gyűjteni hozzá. A saját könyveimen kívül könyvtári kötetekből és az internet segítségével kerestem információkat. Szerettem volna filmeket is megnézni, de azt tapasztaltam, hogy nehéz erről az állatról természetfilmet készíteni.
Már korábban is olvastam a cápákról, de igyekeztem most csak a nagy fehér cápára figyelni. Nagyon sok forrásból értesültem a különböző testi tulajdonságairól. Olvastam az élőhelyéről, hogy nagyon sok helyen előfordulnak, a táplálkozásáról és megtudtam, hogy a zsákmányuk majdnem minden halfaj és vízben élő melegvérű állat.
Megtanultam azt is, hogy a világon 360 cápafaj él, hogy a cápák mindig úsznak, mert, ha nem úsznának, folyamatosan meghalnának, hogy kitűnő a hallásuk.
Az a rész volt talán számomra a legérdekesebb, amikor megtudtam, hogy a cápák érzékelik a más állatok által kibocsátott elektromágneses hullámokat, és van egy nagyon érdekes érzékszervük, amit úgy hívnak Lorenzi-féle ampulla.
Új ismeret volt az is, hogy a cápák bőrét milyen sok mindenre használták, de az is hogy a cápáknak úgy nevezett revolver fogsoruk van.
Amiről még szívesen olvasnék többet, azok a cápatámadások, illetve az előbb említett fogsor. Ezt a dolgozatot azoknak ajánlom, akik szeretnék jobban megismerni ezeket az érdekes állatokat és nem félnek ezektől a vérszomjasnak mondott teremtményektől.

1 A tudomány térképe – Keraban Kiadó 1995 (főszerk: Schranz András)
2 http://www.viziallatok1.eoldal.hu/cikkek/capa.html 2017.01.12.
3 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15.
4 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
5 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
6 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4056/ 2017.01.14.
7 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15.
8 Mark Carwardine: Guiness Állatrekordok – Aquila Könyvkiadó 1999 - 194-195.p.
9 http://www.viziallatok1.eoldal.hu/cikkek/capa.html 2017.01.12.
10 Stephen Savage: Cápák Tessloff Babilon – Budapest 2002 - 20.p.
11 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4056/ 2017.01.14.
12 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17
13 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15.
14 Stephen Savage: Cápák Tessloff Babilon – Budapest 2002 - 10.p.
15 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15.
16 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4056/ 2017.01.14
17 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17
18 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17
19 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4056/ 2017.01.14
20 100 állomás - 100 kaland – Ragadozók – Lilliput Könyvkiadó és Gulliver Könyvkiadó, 2014 – 40.p.
21 Stephen Savage: Cápák Tessloff Babilon – Budapest 2002 - 18.p.
22 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
23 100 állomás – 100 kaland – Ragadozók Lilliput Könyvkiadó és Gulliver Könyvkiadó, 2014 – 40.p.
24 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15.
25 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
26 http://mimicsoda.hu/cikk.php?id=353 2017.01.14.
27 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
28 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
29 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/nagy-fehercapa-tengeri-halfaj/3083/ 2017.01.12.
30 Stephen Savage: Cápák Tessloff – Babilon, Budapest 2002 8. oldal
31 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/nagy-fehercapa-tengeri-halfaj/3083/ 2017.01.12.
32 Mark Carwardine: Guinness Állatrekordok - Aquila Könyvkiadó 1999 - 194-195. p. 33 http://www.titokzatoscapak.eoldal.hu/cikkek/a-nagy-fehercapa.html 2017.01.15. 34 Stephen Savage: Cápák Tessloff – Babilon, Budapest 2002 12. oldal
35 http://www.viziallatok1.eoldal.hu/cikkek/capa.html 2017.01.12.
36 http://reptile-land.gportal.hu/gindex.php?pg=35099146&postid=985723 2017.01.17.
37 http://omega-diver.hu/?page=capak-vilaga-v.-szaporodas 2017.01.21.
38 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4055/ 2017.01.14.
39 Bagoly Ilona: Tengeri Állatok - Graph-Art Kft. 2006 - 18-19. p.
40 http://www.haziallat.hu/akvarium/tengeri-fajok/erdekessegek-a-capakrol-capafajok/4055/ 2017.01.14.
41 http://www.viziallatok1.eoldal.hu/cikkek/capa.html 2017.01.12.