MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2020/2021

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a XX. jubileumi KGYTK-s versenyt digitális formában rendezzük meg. Abban az esetben, ha a COVID 19 járványügyi helyzet 2021. májusában megszűnik, a döntőt személyes részvétellel bonyolítjuk le.
 
Azoknak a tanulóknak, akik az előző évben elkészített pályamunkával szeretnének a versenyen részt venni, az idei versenyre újra jelentkezniük kell.
 

  

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

dr. Túri Sándorné: A mentorpedagógus KGYTK-s munkája (Balmazújváros)

A mentorpedagógus KGYTK-s munkája

1.Többen (42 %) a megkérdezett pedagógusok közül évek óta (ötnél több éve) készítenek fel diákokat.
2. Az országos döntőre általában egy diák (50 %) jutott tovább.
3. A kreatív ismeretszerzés (szubjektív alkotás) tanítását a legtöbb mentor tanórán és tanórán kívül is alkalmazza (~ 33 %) a tanulási folyamatban.
4. Az alkotási folyamat bemutatásának segítését általában a felkészítő tanárok végzik a szülők bevonásával leginkább (~ 35 %).
5. Diskurzust a tanítványaival a tudomány bizonyított vagy bizonyított vagy bizonyításra váró feltételezéseiről a KGYTK-s felkészítéskor végeznek a pedagógusok legtöbb esetben (~ 53 %).
6. A tudomány által feltárt probléma jelenlétének vizsgálatát a gyermek mikrokörnyezetében legalább egyszer (~ 44 %), de többen több esetben is (31 %) segítették a pedagógusok.
7. 9-10-éves gyerekek bevezetését a tudományos diákköri munkába igen kevesen (24 %) vállalták. Talán túl kicsinek tartják erre a feladatra ezt a korosztályt.
8. Önreflektív elemzést a KGYTK-ra történő felkészítés eredményéről sokan, minden esetben készítenek, de sajnálatosan több esetben szeretnének, de nincs rá lehetőség vagy egyáltalán nem.
9. Összegzi a KGYTK-ra felkészítő munkájának tapasztalatait, rendszeresen megbeszéli a kollégákkal a tapasztalatokat (~ 65 %) a pedagógusok jelentős része.
10. A tapasztalataikat előadás, publikáció formájában kevesen osztották meg. Előadást többen tartottak (24 %) ugyan, de írásos munka, publikáció viszont nem volt.
11. Pedagógiai kutatást az intézményekben zajló tudományos diákköri munkával kapcsolatosan kevesen végeznek. Többen nem is tudnak róla.
12. Nem kapott eddig még senki. Többen nem is tartják fontosnak ( ~ 47 %).
13. Ebben a tanévben a pedagógusok többségben egy KGYTK-s pályamunka elkészítését segítették (~ 65 %). Előfordul azért a háromnál több pályamunka mentorálása is.
14-15. Az SNI-s diákok közül a pedagógusok – kevesen ugyan -, de egy-egy diákot felkészítenek.
16. Tiszántúli régióba tartozik az összes mentor (100 %).

A család viszonyulása a KGYTK tehetséggondozásához

1. A család egyformán fontosnak tartja a könyvtári munkát és az internetes információgyűjtést a dolgozat elkészítéséhez. Az ismeretek gyűjtése és a kutatási módszerek megismerése nagy segítséget nyújt a KGYTK-s felkészülésre (80 %-os), és nagyon is értékes a kutatómunka a család szerint.

2. A családtagok munkája vagy hobbija sokszor jó ötleteket ad a tanulók témaválasztásához, de nem ez a meghatározó. A gyerekek szeretnek maguk választotta témákban újabb ismereteket gyűjteni vagy az őket foglalkoztató kérdésekre és problémákra választ keresni.

3. A családtagok segítik a tanulók KGYTK-s munkáját az ismeretek összegyűjtésében; levéltárba, könyvtárba, múzeumokba is elkísérik gyermeküket. Az elkészült pályamunkát és a prezentációt is segítik összeállítani, szerkeszteni illetve gépelni, de az előadásra való felkészülésben is részt vesz a szülők több mint fele (66,67 %).

4. A KGYTK-s gyerekek nagy része szeretne egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni, de még konkrétan nem tudják megnevezni az oktatási intézményt. Még túl korainak tartják.

5. A család szinte minden tanulót bíztat, támogat a kutatómunkája során. Elkísérik a szülők a gyermekeiket a versenyre és szurkolnak nekik.

6. A kutatómunkában a szülők közel hetven százaléka tud segíteni gyermekének, harminc százalék viszont nem. Ilyen esetekben a kutatómunkát segítő pedagógusnak sokkal több segítséget kell nyújtania a tanulónak.

7. A mi régiónkban inkább a felsős gyerekek kapcsolódnak be a KGYTK-s munkába. A legaktívabbak a 7. évfolyamon tanuló gyerekek voltak (a versenyen résztvevő tanulók közel 50 %-a).

8. Az iskolánk a Tiszántúli régióhoz tartozik.

A KGYTK-s tehetséggondozás hasznosulása a gimnáziumban, a felsőoktatásban, a munkahelyen

1. A kérdőívet kitöltők fele a 2009-es évben készítette a dolgozatát, és közel 90 százalékuk gimnáziumba, majd egyetemre jár.

2. A gimnáziumba vagy szakközépiskolába járó diákok háromnegyed részének előnyt jelentett a könyvtár és internethasználat, a Word, az Excel és a Power Point programok alkalmazása a kutatómunka során. A kommunikációban az előadások tartása során sokat fejlődtek, határozottabbak lettek ezek a diákok.

A tudományok rendszerében jobban el tudott igazodni minden tanuló, önálló ismeretszerzésben és a diplomamunka elkészítésében óriási előnyt jelentett a többéves KGYTK-s munka.

3. Az általános iskolában készített pályamunkát kevés tanulónak (30 %) sikerült csak a gimnáziumban vagy szakközépiskolában bemutatni.

4-5. Tudományos diákköri munkát a gimnáziumban és a felsőoktatásban egyetlen egy diák sem végzett.
6-7-8. Az általános iskolák felkérik egykori tanítványaikat az iskolában folyó tudományos diákköri munka segítésére, akik elfogadják a felkérést, s elsősorban szervezési, mentori és zsűrizési feladatokat látnak el. A megkérdezettek több mint fele szívesen vállalkozna továbbra is főleg szervezési, esetleg menedzselési feladatok elvégzésére.

9. A tanulmányait befejező volt diákkörös tanulók több mint a fele a tudományos diákkörben tanultakat a munkahelyén jól tudja hasznosítani, ha nem is végez kutatást.

10. Az iskolám a Tiszántúli régióhoz tartozik.

Dr. Túri Sándorné
régiókoordinátor