MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Aktuális

 

Versenykiírás 2020/2021

 

Tisztelt KGYTK-s Diákok, felkészítő Pedagógusok, Szülők!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a XX. jubileumi KGYTK-s versenyt digitális formában rendezzük meg. Abban az esetben, ha a COVID 19 járványügyi helyzet 2021. májusában megszűnik, a döntőt személyes részvétellel bonyolítjuk le.
 
Azoknak a tanulóknak, akik az előző évben elkészített pályamunkával szeretnének a versenyen részt venni, az idei versenyre újra jelentkezniük kell.
 

  

Kiss Albert a KGYTK TT elnöke

 

Kiss Albert: A KGYTK TT önkontrollos hatásvizsgálata

Kiss Albert:
A KGYTK Tehetségsegítő Tanács önkontrollos hatásvizsgálata és a KGYTK referenciaintézményei

(tanulmány)

készült:
Zalabér, 2016.
„KGYTK tehetségsegítő szervezetek hálózatának kialakítása NTP-HTT-15-0011"
számú pályázat keretében


1. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács

1.1. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács megalakulása

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács a TÁMOP 3.4.4/B/08/1 Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája projekt keretében alakult meg 2011. március 31-én. A Tanács létrehozása és tisztségeinek betöltése felkérés alapján történt.
A Tanács neve: Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája Tehetségsegítő Tanács (KGYTK TT)
Székhelye: Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola; 8798 Zalabér, Hunyadi út 2.)
Szakterülete: a tudományos diákköri munka az általános iskolákban.
Területi szerveződési szintje: országos.

1.2. Tevékenységét az alábbi funkciók betöltése határozza meg:

1.2.1. Szakmai szerep
- az általános iskolai tudományos diákköri munkát vállaló közoktatási intézmények és tehetségpontok számára tájékozódási lehetőség és közvetlen vagy közvetett szakmai segítségadás biztosítása a KGYTK projekt folytatásához, terjesztéséhez;
- a partnerek által megfogalmazott (tehetséges gyerekek számára érthető) tudományos problémák megoldási lehetőségeire és annak szervezeti keretekben történő segítésére pályázat kiírása;
- tehetségnapok szervezésének segítése a KGYTK projektet vállaló közoktatási intézményekben, ahol a tehetséggondozó modellek kerülnek bemutatásra az együttműködés, egymástól tanulás, tehetséggondozó tevékenység átadása céljából.

kgytk tt1
Bényei Éva Bernadett (KutDiák) előadása
Tehetségnap 2014

kgytk tt2
Tanulói kísérlet bemutatása - Bogdán Richárd és Szalay Milán
Tehetségnap 2014

1.2.2.Társadalompolitikai szerep
- a tudomány iránt érdeklődő fiatalok számára tudományos alkotási lehetőség biztosítása a kulturális értékek megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére;
- a hátrányos helyzetű térségben élő, a tudomány iránt érdeklődő fiatalok számára többletlehetőség biztosítása a kulturális értékek megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére.

1.2.3. Gazdasági szerep
- a KGYTK projektben kiemelkedő teljesítményt nyújtó mentorok erkölcsi támogatása;
- a tehetségek és tehetségígéretek bevonása a gyerekek regionális és országos önszerveződésébe és önmenedzselésébe;
- a tudományos kutatásokat végző, tudományos eredményeket alkalmazó, innovációt folytató intézmények képviselőinek bevonása a KGYTK Tehetségsegítő Tanács patronálói körébe;
- a KGYTK produktumok helyi menedzselése, hasznosulásának segítése a helyi társadalmi, gazdasági és civil szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel támogatásával.

1.2.4. Erőforrás-bővítő szerep
- regionális erőforrások feltérképezésének segítése a KGYTK projekt fenntarthatósága érdekében (emberi, szervezeti, anyagi erőforrások).

1.2.5.Társadalmi tőkét erősítő szerep
- tehetségbarát társadalom kialakulásának segítése (kohéziót erősítő helyi programok, korosztályok egymásra találását segítő rendezvények).

1.3. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács szervezete

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács szakmai szervezet. A szervezet a tanácstagokból, egy tehetségsegítő szakértőből - aki a tanács tagja - és pártoló tagokból áll. A Tanács – tanácstagok által választott – vezetősége az elnök, az alelnök és a titkár. A Tanács tagjai az alakuláskor a felkért intézmények képviselői (alapító tagok), majd a tanács bármely tagja által felterjesztett és a Tanács által megválasztott közoktatási intézmény képviselői lehetnek. A pártoló tagok a KGYTK Tehetségsegítő Tanács célkitűzéseit vállaló és pártoló tagsági kérelmet kitöltő partnerek szakmai vagy civil szervezetek képviselői (intézményenként egy-egy fő), tudományos tevékenységet folytató magánszemélyek, gazdasági tevékenységet folytató szervezetek képviselői (intézményenként egy-egy fő) közül kerülhetnek ki.

1.3.1. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács alapító tagjai:
- Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária: a KGYTK projekt kutatói legitimálója; Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Pápa
- Kiss Albert: országos koordinátor; Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zalabér
- Cseh Németh Zsuzsanna: nyugat-dunántúli régiókoordinátor; Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zalabér
- Ősz János: dél-dunántúli régiókoordinátor; Mesztegnyő
- Tóthné Dobi Éva: tiszántúli régiókoordinátor; Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola, Balmazújváros
- Dr. Szondi Béláné: Duna – Tisza közi régiókoordinátor; Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola, Karancslapujtő
- Szuláné Eckhardt Laura: közép – magyarországi régiókoordinátor; Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta
- Nagyné Bitter Ilona: Budapest környéki régiókoordinátor; Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola, Budapest
- Bakonyi Anikó: tehetségsegítő szakértő

1.3.2. A KGYTK jelenlegi régióközpontjai:
- Budapest környéke régió: Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta; régiókoordinátor: Szuláné Eckhardt Laura
- Nyugat-Dunántúl régió: Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zalabér; régiókoordinátor: Cseh Németh Zsuzsanna
- Dél-Dunántúl régió: Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája, Osztopán; régiókoordinátor: Kovács Gáborné
- Duna-Tisza köze régió: Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Karancslapújtő; régiókoordinátor: Fenesné Tóth Ágnes- Tiszántúl régió: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Orosháza; régiókoordinátor: Dr. Túri Sándorné

2. A hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatot Sági Matild és Széll Krisztián módszertani kézikönyvének felhasználásával értelmeztük:
„Hatásvizsgálat alatt az oksági viszonyok feltárására irányuló olyan vizsgálatokat értjük, amelyek egy vagy akár több, de mindenképpen jól mérhető, célként kitűzött eredményt vizsgálva elemzik az egyes fejlesztések (programok, beavatkozások) hatásait".
„Kvantitatív hatásvizsgálatok központi kérdése... Mekkora mértékű változást okozott a fejlesztés (program/beavatkozás) néhány mérhető mutató tekintetében?"
„A fejlesztési programok/beavatkozások hatásbecsléséhez tehát olyan számszerűsíthető indikátorokra van szükség, amelyek objektív módon írják le a vizsgált tényezők változását. Ezt nagyban segíthetik a fejlesztés (program/beavatkozás) jól körülhatárolható céljai és célindikátora, amelyek az elemzés során konkrét eredményváltozóként használhatók."
A kvantitatív hatásvizsgálat... két állapot, a „mi történt" és a „mi történt volna" állapot összehasonlítására irányul. Ezek közül csak az egyiket, a fejlesztés ténylegesen bekövetkezett hatását tudjuk pontosan megmérni, a másikat – a „Mi történt volna, ha nem történik beavatkozás?" kérdésre választ adót – nem. Kvantitatív hatásvizsgálatok esetén becslést adunk arra, hogy mi történt volna a beavatkozás hiányában. A kvantitatív hatásvizsgálatokat ezért szoktuk hatásbecslésnek is nevezni. A hatásbecslés során a mért (tényleges) és a becsült értékeket hasonlítjuk össze, és ezek különbségéből következtetünk a fejlesztés (program/beavatkozás) hatásának mértékére és irányára. ... A hatásbecslések eredményeképpen tehát azt nem tudjuk megmondani, hogy egy-egy résztvevőre hogyan hatott a beavatkozás, „csupán" azt, hogy a résztvevők összességére, vagy bizonyos alcsoportjaira nagy valószínűséggel hogyan hatott átlagosan. .... A hatások becsléséhez legalább két mérési értékre van szükség: 1. a fejlesztési programban/beavatkozásban részt vevők fejlesztés után elért, közvetlenül mérhető eredményeire; 2. továbbá arra, hogy milyen eredményt értek volna el a fejlesztési programban/beavatkozásban részt vevők akkor, ha nem vettek volna részt a programban. Ez közvetlenül nem mérhető, csak becsülni lehet.

3. A hatásvizsgálat céljai

„A hatásvizsgálat elsődleges célja egy adott fejlesztés (program/beavatkozás) hatásának kimutatása. Akkor, amikor egy fejlesztési program/beavatkozás hatását akarjuk feltárni, alapvetően arra az összehasonlító kérdésre keressük a választ, hogy mi történt a résztvevőkkel a fejlesztést követően ahhoz képest, ami akkor történt volna velük, ha nem vettek volna részt az adott fejlesztésben."
Az önkontrollos hatásvizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen mértékben érvényesülnek a KGYTK Tehetségsegítő Tanács célkitűzései.

4. A Tanács létrehozásának célkitűzései

A KGYTK TT létrehozásának célkitűzéseit a Tanács alapító okirata tartalmazza, miszerint:
- „az általános iskolai tudományos diákköröket működtető tehetségpontok és közoktatási intézmények számának bővítése, hálózatosodásának segítése és a határon túli magyar iskolák bevonása a KGYTK projektbe;
- szakmai segítségadás az intézmények tehetségsegítő munkájának fejlesztéséhez;
- szakmai együttműködés a PE MFTK NI Országos ÉKP Központtal, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal;
- szakmai elismerés és önmenedzselés segítése (Mester és Tanítvány Díj, Ékes Szilánkok –ÉSZ - online folyóirat);
- pályázatokkal történő segítségadás a KGYTK működtetéséhez és a tehetségnapok tartásárhoz."

5. A hatásvizsgálat célcsoportjai, dokumentumai és a vizsgált időszak

5.1. Célcsoportok

A hatásvizsgálat célcsoportjai: a Tanács tagjai, a KGYTK-t vállaló intézmények, köztük a KGYTK referenciaintézmények, a KGYTK-ra felkészítő pedagógusok.

5.2. Dokumentumok

A hatásvizsgálat során a Tanács dokumentumait és a KGYTK referenciaintézmények dokumentumait használtuk fel.

5.3. A vizsgált időszak

A Tanács működésének időszaka 2011-2016 és az azt megelőző időszak 2005-2011.

5.4. A hatásvizsgálat módszerei

5.4.1. Dokumentumelemzés
A dokumentumelemzés során a 2005-2016 közti időszakban keletkezett adatokat, kimutatásokat, pályázatokat, online folyóiratokat (Ékes Szilánkok), publikációkat és a kgyt-zalaber.hu weblap adatbázisát elemeztük.

5.4.2. Kérdőíves adatgyűjtés
A kérdőíves adatgyűjtésbe bevontuk a KGYTK régióközpontjait, és koordinátoraikat, valamint a KGYTK-ra felkészítő pedagógusokat. Az adatgyűjtéshez zártvégű feleletválasztós kérdőíveket készítettünk.

6. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács működtetési hatásának becsült eredményei

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács (a KGYTK Központ jogutódja 2010-től KGYTK Tehetségsegítő Tanács) várható eredményeit változó értékben becsültük meg a következő elemzési szempontok szerint:

6.1. szakmai segítségadás

A Tanács közreműködik a KGYTK regionális fordulóinak és az országos döntőinek a zsűrizésében, évenként egy-egy alkalommal az öt régióban és az országos döntőben.
A Tanács tehetségnapokat és módszertani konferenciákat szervez, valamint kiadványokat (pályamunkák, prezentációk DVD-n és rezümé gyűjtemény nyomtatott formában) jelentet meg a tehetségsegítő pedagógusoknak és a KGYTK-t vállaló intézményeknek évenként egy-egy alkalommal.

6.2. szakmai együttműködés

A Tanács szakmai együttműködést tart fenn a KGYTK régióközpontokkal, a Pannon Egyetemmel, tehetséggondozó intézményekkel. Évenként egy-egy alkalommal szervez szakmai megbeszélést.

6.3. szakmai elismerés

A Tanács meghirdeti a Mester és Tanítványa Díjat a tehetségsegítő pedagógusok számára. Emellett elismeri a több éven át kiemelkedő KGYTK-s eredményeket elérő intézmények tehetséggondozását a „Díjokleveles Intézmény" és a „Referenciaintézmény" címmel. Évenként legalább 2 – 2 díjat ad át.

6.4. szakmai menedzselés

A Tanács támogatja a publikációk megjelentetését nyomtatott kiadványokban (szakfolyóiratokban, könyvekben) és létrehozza az Ékes Szilánkok (ÉSZ) online folyóiratot, amelynek a KGYTK TT, a mentorok, a diákok, valamint az esszék és tanulmányok rovatában menedzseli a KGYTK tevékenység sikereit. Évenként egy-egy számot jelentet meg.
A becsült eredmények számszerűsített formában:

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács tevékenységei becsült
érték
2005-ben
1. szakmai segítségadás
a) zsűrizés évenként (regionális és országos 6/év) 60
b) konferenciák (3 évenként egy-egy) 3
c) kiadványok (évenként egy-egy, benne rezümék, pályamunkák, prezentációk) 10
2. szakmai együttműködés
a) régióközpontokkal (évenként egy-egy alkalommal a regionális fordulók és az országos döntő koordinálása) 20
b) Pannon Egyetemmel (évenként egy-egy alkalom a pályamunkák és az előadások zsűrizése)  20
c) tehetséggondozó intézményekkel (régiónként egy-egy intézménnyel) 5
3. szakmai elismerés a több éven át tartó kiváló tehetséggondozó munkáért

a) pedagógusi oklevél (ötévenként 5-5 fő)
25
b) intézményi elismerés (ötévenként 1-1 intézmény) 5
4. szakmai menedzselés publikációk támogatásával
a) nyomtatott szakfolyóiratok, könyvek (3 évenként egy-egy alkalommal) 3
b) online folyóiratok (3 évenként egy-egy alkalommal) 3

7. A KGYTK-ra nevező közoktatási intézmények hálózatosodásának becsült eredményei

A KGYTK-ra nevező iskolák számának várható eredményét a 2003-ban nevező iskolák száma alapján becsültük meg. A 2003-as KGYTK országos versenyt három régióban rendeztük meg: Dunántúl, Budapest és környéke, Duna-Tisza köze és Tiszántúl régiókban.
A becslés során a hálózatosodás mértékét 5 régióra nézve végeztük el: Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Budapest és környéke régiók szerint 39 iskola és 1 külhoni iskola Erdélyből.

Régió  Régióközpont  Becsült iskolák száma
Tiszántúl Nyíradony,
Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola
6
Duna-Tisza köze

Eger,
Tinódi Sebestyén Általános Iskola

7
Budapest és környéke Százhalombatta,
Arany János Általános Iskola és Gimnázium
10
Dél-Dunántúl Osztopán,
Tallián Andor Körzeti Általános Iskola és Óvoda
10
Nyugat-Dunántúl Zalabér,
Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézet ÉKP Központjának Kísérleti Általános Iskolája
6
Külhoni magyar iskola Erdély 1
5+1 5+1 40


8. A KGYTK Tehetségsegítő Tanács működésének eredményei

A KGYTK hálózat kialakulását a KGYTK Tehetségsegítő Tanács a szakmai segítségadással, a szakmai együttműködés biztosításával, a szakmai elismeréssel és önmenedzseléssel támogatja.

8.1. Szakmai segítségadás

A Tanács szakmai segítséget ad a KGYTK-t vállaló intézményeknek, tehetségsegítő pedagógusoknak tehetségnapok és módszertani konferenciák szervezésével. 2013-ban és 2014-ben a „KGYTK országos tehetségnapot" Budapesten tartotta, majd 2015-ben ugyanott megszervezte a KGYTK országos tehetségsegítő módszertani konferenciát. 2016-ban a „KGYTK tehetségsegítő szervezetek hálózatának kialakítása" országos konferenciát már Dorogon rendezte meg. A konferenciákon a KGYTK-s intézmények és tehetségsegítő pedagógusaik megosztották egymással a jó gyakorlataikat, betekintettek egymás kutatás-módszertani repertoárjába, valamint esetmegbeszéléseket, konzultációt folytattak a problémákról is.
A megtartott tehetségnapok (2) és konferenciák (2) száma összesen: 4.
A Tanács közreműködik a KGYTK regionális fordulók és az országos döntő zsűrijének munkájában, továbbá kiadványok (pályamunkák, prezentációk DVD-n és rezümé gyűjtemény nyomtatott formában) megjelentetésében. Ezeket a kiadványokat átadja az érintett tehetségsegítő pedagógusoknak és az iskoláknak. A kiadványok szakmai segítségül szolgálnak a KGYTK produktumok áttekintéséhez, önértékeléséhez.

A megjelentetett kiadványok száma:

- nyomtatott kiadvány: Rezümék gyűjteménye: 10 (évenként egy-egy)
- DVD

o Pályamunkák gyűjteménye: 6 (2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban)
o Prezentációk, előadások videofelvételei: 4 (2011-ben, 2013-ban, 2015-ben, 2016-ban)

8.2. Szakmai együttműködés

A Tanács szakmai együttműködést tart fenn a KGYTK régióközpontokkal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet Országos ÉKP Központjával, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségén (MATEHETSZ) keresztül a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal, továbbá hazai és külhoni tehetségpontokkal.

A régióközpontokkal történő szakmai együttműködés keretében megvalósultak:

- KGYTK versenykiírás és szabályzat kiírása 3 évenkénti felülírása, korrekciója (összesen 3-szor);
- regionális fordulók koordinálása (összesen 10 alkalommal);
- országos fordulók koordinálása (összesen 10 alkalommal).

A Pannon Egyetemmel történő szakmai együttműködés Dr. Zsolnai József professzor emeritus, majd Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária kutatói védnökségével valósult meg. Az egyetem nevében a védnökök kérték fel az egyetem munkatársait a regionális zsűri elnöklésére és az országos döntő zsűri feladatainak ellátására:

- regionális zsűrizés (5 régióban évenként egyszer-egyszer), összesen 50 alkalommal;
- országos döntő zsűrizése évenként egyszer-egyszer, összesen 5 alkalommal.

A tehetséggondozó intézményekkel történő szakmai együttműködés során a MATEHETSZ tagszervezeteinek sorába felvételt nyert a KGYTK. Ezzel indult el a Nemzeti Tehetségsegítő Programba történő bekapcsolódás és szakmai együttműködés a tagszervezetekkel. Emellett a KGYTK részt vett a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapításában, ami tovább mélyítette az együttműködést a tehetséggondozásban.

A KGYTK hálózatosodása során - a Tanács szakmai segítségadása mellett – számos hazai és külhoni tehetségponttal jött létre szakmai kapcsolat, együttműködés (összesen 11 tehetségponttal):

1) Mocsáry Antal Tehetségpont, Karancslapujtő TP 100-000-870
2) Aranyrögök, Százhalombatta Arany János TP 121 001 189
3) Orosházi Református Iskola, Orosháza TP 141 001 208
4) Kodály Tehetségpont Hatvan, Hatvan TP 150 002 460
5) Csokonai Református Gimnázium, Csurgó TP 161 001 682
6) TP Kisnána, TP 140 000 520
7) Hársfadomb, Mány TP 181 001 181
8) DDGYÁI, Dunaújváros TP 181 001 178
9) JZSUK – Gyöngyhalászat TP 100 000 924
10) Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Regionális Pedagógiai Központ, Galánta TP 120 000 140
11) Együtt a tehetségekért – Tehetségsegítő Tanács, Várpalota TT 730 004 242

8.3. Szakmai elismerés és menedzselés


szakmai elismerés
A Tanács évről évre meghirdeti a Mester és Tanítványa Díjat a tehetségsegítő pedagógusok számára. Emellett elismeri a több éven át kiemelkedő KGYTK-s eredményeket elérő intézmények tehetséggondozását „Díjokleveles Intézmény" és „Referenciaintézmény" címmel.

szakmai menedzselés
Nyomtatott könyvekben, szakfolyóiratokban

könyvekben
1. Zsolnai József: „A tudomány egésze – A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje" (Műszaki Kiadó, Budapest 2005. 21-30.p.)
2. Kiss Albert: Tudományos diákkörök 10-14 éveseknek. In: Perczné Göcsei Tünde szerk.: II. Országos Neveléstudományi Konferencia, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság, 2002. (144.p)
3. Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első 10 évben. Pannon Egyetem ÉKP Országos Központja és Zalabéri Általános Iskola, Zalabér, 2009.
4. Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – A diákkör létrehozása és működtetése, Zalabéri Tehetségpont, Zalabér, 2010.
5. Kiss Albert: Kreatív természettudományi tehetséggondozás. Lehetséges irányok tehetségsegítő pedagógusoknak. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 2014.

szakmai folyóiratokban

országos
1. Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már 10 éves kortól – Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról. Magyar Tudomány, 2004. 2. sz. (242-248.p)
2. Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001. március (88-98.p)
3. Kiss Albert: Tehetségígéretek fejlesztésének tapasztalatai. In: Tehetség, 2002/2.sz. (3.p)
4. Kiss Albert: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. In: Pedagógusképzés, 2007. III. szám
5. Kiss Albert: A tudományos diákkörök helye a tudományos alkotó munkára való felkészítésben. In: Új Pedagógiai Szemle, 2010./5 (49-56p)

megyei
1. Kiss Albert: Az OTDK hozamának újabb értelmezése a PISA 2000 vizsgálat eredményeinek hatására. Zalai Tanügy, 2003. június
2. Kiss Albert: Kulcskompetenciák fejlesztése a tudományos diákköri munkában. Zalai Tanügy, 2004. május
3. Kiss Albert: Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia bemutatása. In: Hírmondó, 2005. november
4. Kiss Albert: A tanulásszervezés hatékonyságának megjelenése az OTDK tanulmányi verseny Zala megyei fordulóján. In: Zalai Tanügyi Információk, 2008.05. (8-11.p)
5. Kiss Albert: Az alapfokú tudományos diákköri munka hozama az általános iskolában. In: Zalai Tanügyi Információk, 2008.08. (28-29.p)
6. Kiss Albert: A kutató gyerekek tudományos diákkörének szerepe a komplexen funkcionáló Zala megyei tehetségpont-hálózatban. In: Zalai Tanügyi Információk, 2009.05. (9-12.p)

Online folyóiratokban

1. Kiss Albert: Mi a KGYTK? www.tanarkepzohalozat.hu Pannon Egyetem MFTKI NI, Pápa, 2011.
2. Kiss Albert: Scientific Children's Association in primary schools - establishment and operation (Talentcentre Budapest 2013) http://talentcentrebudapest.eu/sites/default/files/scientific-children-s_association.pdf
3. Kiss Albert: Creation – based natural science pedagogy in primary schools – a guide for methodological options (Talentcentre Budapest 2013) http://talentcentrebudapest.eu/sites/default/files/creative-natural-sciences.pdf

A Tanács 2013-ban megalapította az Ékes Szilánkok (ÉSZ) online folyóiratot Cseh Németh Zsuzsanna szerkesztésében. A folyóirat évenként egyszer jelenik meg júniusban, ami elérhető a kgytk-zalaber.hu weblapon.
A KGYTK Tehetségsegítő Tanács működési eredményeinek számszerű összegzése

A KGYTK Tehetségsegítő Tanács működési eredményei  mért érték 2016
1. szakmai segítségadás
a) zsűrizés évenként (regionális és országos 6/év) 60
b) konferenciák (3 évenként egy-egy) 3
c) kiadványok (évenként egy-egy darab, benne: rezümék, pályamunkák, prezentációk) 10
2. szakmai együttműködés
a) régióközpontokkal (évenként egy-egy alkalommal a regionális fordulók és az országos döntő koordinálása) 20
b) Pannon Egyetemmel (évenként egy-egy alkalom a pályamunkák és az előadások zsűrizése) 20
c) tehetséggondozó intézményekkel (régiónként egy-egy intézménnyel) 5
3. szakmai elismerés a több éven át tartó kiváló tehetséggondozó munkáért
a) pedagógusi oklevél (ötévenként 5-5 fő) 25
b) intézményi elismerés (ötévenként 1-1 intézmény) 5
4. szakmai menedzselés publikációk támogatásával
a) nyomtatott szakfolyóiratok, könyvek (3 évenként egy-egy alkalommal) 3
b) online folyóiratok (3 évenként egy-egy alkalommal)  3

 

9. A KGYTK-ra nevező közoktatási intézmények hálózatosodásának eredményei

9.1. A KGYTK-hoz csatlakozó iskolák megoszlása 2016-ban

Régió Régióközpont A KGYTK-ra
nevező iskolák
száma 2016-ban
Tiszántúl Balmazújváros 6
Duna-Tisza köze Karancslapujtő,
Tinódi Sebestyén Általános Iskola
4
Budapest és környéke Százhalombatta,
Arany János Általános Iskola és Gimnázium
10
Dél-Dunántúl  Osztopán,
Tallián Andor Körzeti Általános Iskola és Óvoda
7
Nyugat-Dunántúl Zalabér,
Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészet Iskola
12
Külhoni magyar, Erdély  Kolozsvár 2
Külhoni magyar, Felvidék Galánta 2
5+2 régió 5 +2 régióközpont 43 iskola

 

9.2. A KGYTK-n résztvevő általános iskolák számának alakulása

A KGYTK-n résztvevő iskolák száma a 2003-2006-os időszakban folyamatosan növekszik 38-ra, majd 2011-ig csökken 29-re. Ezt követően újra növekszik és számuk 2016-ban eléri a 43-at.

kgytk tt3

A döntőre meghívott iskolák számának alakulása a növekedés, csökkenés, majd újra növekedés tekintetében többé-kevésbé követi a nevező iskolák számának változását.

9.3. A KGYTK-hoz csatlakozó iskolák hálózata

kgytk tt4

A KGYTK hálózat központja a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (akkreditált kiváló tehetségpont). A központ közvetlen kapcsolatot tart fenn a KGYTK Tehetségsegítő Tanáccsal, az egyetemekkel, a KGYTK régióközpontokkal, a tehetségpontokkal, a KGYTK hálózat iskoláival.
A Tanács szakmai segítséget nyújt, szakmai együttműködést biztosít, szakmai elismeréseket támogat és az önmenedzselésben is segít. (lásd fenn)
A Pannon Egyetem MFTK NI Országos ÉKP Központja képviseletében Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária phd kutatói védnöksége mellett folyik a hálózatosodás. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar részéről Bencéné Dr. Fekete Andrea oktatási dékán-helyettes, tanszékvezető az „I. Kárpát-medencei Nemzetközi Módszertani Konferencia - Lehetőségek és alternatívák" című konferenciára történő meghívással, és a döntőkben történő zsűrizéssel segítette a hálózatosodást.

A KGYTK régióközpontok az alábbi felosztásban végzik a hálózatosodás fejlesztését:
1. Nyugat-Dunántúl régióban zalabéri központtal Cseh Németh Zsuzsanna koordinátor (Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola);
2. Dél-Dunántúl régióban osztopáni központtal Ősz János, majd Kovács Gáborné koordinátor (Illyés Gyula Általános Iskola Osztopáni Tagiskolája);
3. Budapest és környéke régióban százhalombattai központtal Szuláné Erckhardt Laura koordinátor (Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta);
4. Duna-Tisza köze régióban karancslapujtői központtal Dr. Szondi Béláné, majd Fenesné Tóth Ágnes koordinátor (Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Karancslapujtő)
5. Tiszántúl régióban balmazújvárosi, majd orosházi régióközponttal. Balmazújvárosban Dobi Éva koordinátor (Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai Tagintézménye); Orosházán Dr. Turi Istvánné koordinátor (Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola)

10. A KGYTK fejlesztő hatása a KGYTK Tehetségsegítő Tanács tevékenységeire

10.1. Szakmai segítségadás

A KGYTK fejlesztés hatása a Tanács szakmai segítségadására pozitív értéket (43,3%) mutat. A hatások mértéke növekvő sorrendben: zsűrizés (a becsült mértékkel megegyező), konferenciák tartása (30%), kiadványok megjelentetése (a becsült érték kétszerese).

kgytk tt5

10.2. Szakmai együttműködés

A KGYTK fejlesztés hatása a Tanács szakmai együttműködésére pozitív értéket (45%) mutat. A hatások mértéke növekvő sorrendben: Pannon Egyetemmel történő együttműködés (a becsült mértékkel megegyező), régióközpontokkal való együttműködés (15%), tehetséggondozó intézményekkel végbement együttműködés (120%).

kgytk tt5

10.3. Szakmai elismerés a több éven át tartó kiváló tehetséggondozó munkáért

A KGYTK fejlesztés hatása a szakmai elismerésre pozitív értéket (186%) mutat. A hatások mértéke növekvő sorrendben: pedagógusi oklevéllel történő elismerés (112%), intézményi elismerés (260%).

kgytk tt7

10.4. Szakmai menedzselés

A KGYTK fejlesztés hatása a szakmai menedzselésre pozitív értéket (30%) mutat. A hatások mértéke növekvő sorrendben: online folyóiratban (a becsült értékkel megegyező), megyei folyóiratban (20%), a KGYTK TT online folyóiratban (33%), országos folyóiratban (66%).

kgytk tt8

10.5. KGYTK fejlesztés összhatása a KGYTK Tehetségsegítő Tanácsra

A KGYTK fejlesztés összhatása a KGYTK Tehetségsegítő Tanácsra pozitív értéket (76,08%) mutat. A hatások mértéke növekvő sorrendben: szakmai menedzselés (30%), szakmai segítségadás (43,3%), szakmai együttműködés (45%), szakmai elismerés a több éven át tartó kiváló tehetséggondozó munkáért.

kgytk tt9

11. A KGYTK fejlesztés hatása a KGYTK-t vállaló közoktatási intézmények hálózatosodására

A KGYTK fejlesztés hatása a KGYTK-t vállaló közoktatási intézmények hálózatosodására negatív értéket (– 4,4% mutat). A hatások mértéke növekvő sorrendben: Dél-Dunántúl (-6,7%), Duna-Tisza köze (-2,2%), Tiszántúl (-2,2%), Budapest és környéke (2,2%), külhoni magyar, Erdély (2,2%), külhoni magyar, Felvidék (2,2%), Nyugat Dunántúl (13,3%).

kgytk tt10