Nagy Brigitta - A „Laokoón-mítosz koronkénti értelmezései" című projekt programleírása az NTP-AMI-13-0034 számú pályázathoz

A Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kiváló minősítésű akkreditált tehetségpont és kiválóra minősített művészeti iskola.
A komplex tehetséggondozásunk elemei: tudományos diákkör, művészeti tevékenység, társadalmi szerepvállalás a diákönkormányzaton keresztül.
A képzőművészetre fogékony tanulók festészet tanszakra járhatnak, akik minden tanévben kimagasló – megyei, országos és nemzetközi- versenyek résztvevői és díjazottai (pl.: arany-, ezüst-, bronz minősítés, korosztálydíjak, közösségi díjak, különdíjak, művészettörténeti vetélkedőn elért helyezések). 2013-ban a legnagyobb elismerésnek tekintettük azt a pályadíjat, amely egy hongkongi utazást biztosított 3 nyolcadikos diákunk és felkészítő tanáruk (aki egyben a jelenlegi program műhelyfoglalkozásainak vezetője volt) számára (International Children Painting Competition in Hong Kong). Az egyhetes kínai tartózkodás alatt a három tanítványból ketten a helyi festészeti versenyen is elnyerték a nap festője címet. A festészet mellett a választhatóság a szobrászatra is érvényes, a festészet tanszakosok közül és rajtuk kívül is vannak olyan tanítványok, akik szívesen művelik ezt a tevékenységet is.

Szalay Milán (13 éves)

A tavalyi tanév után idén, a 2013/2014-es tanévben is sikeres pályázatot nyújtottunk be a Nemzeti Tehetség Program felhívására, mely a tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatását célozta meg. Ez a művészeti nevelés még szélesebb körű megvalósítására adott lehetőséget.

Az előző év témáját – „Korok és lelkületük" - továbbfűzve, a „Laokoón – mítosz koronkénti értelmezésivel" foglalkoztak a programban részt vevő tehetséges tanulók. Ezzel a témával arra törekedtünk, hogy a művészetek koncentrált tanításával hozzájáruljunk a nemzeti (hazafias figura) és az európai (görög-keresztény - polgári embereszmény) azonosságtudat kialakításához, a kultúra- hagyományos, közösségi és modern, XX. századi értékeinek, ellentmondásainak megismertetéséhez. Emellett szándékunk volt az európai és nemzeti művészeti örökség megláttatása, a saját kultúrában való eligazodás képességének fejlesztése.
A program célcsoportja a 12-14 éves korosztály volt. Őket a tehetségazonosítás módszerei közül többek között a pszichológiai vizsgálati módszerek alkalmazásával választottuk ki. Így a „Tanulási erősségek", a „Kreativitás és szabadidő" és a „Renzulli-Hartman skála teszteket használtuk. A programban megtartott műhelyfoglalkozások péntekenként 2-2 órában, szombatonként 4-4 órában valósultak meg. A nagy témákat 3x3 óra drámafoglalkozás vezette fel. Múzeumlátogatásra és múzeumpedagógiai foglalkozásra a Szombathelyi Képtárban került sor. A foglalkozások tanteremben, kézműves termekben, szabadtéren (plein air) és múzeumban valósultak meg.

A célcsoportot a drámapedagógia, a múzeumpedagógia és a vizuális nevelés- művészetpedagógia eszközeivel vontuk be a tehetséggondozó programba. Ezek a különböző művészeti pedagógiák más és más megjelenési módon juttatták el a gyerekekhez az érzelmi, értelmi tartalmakat, gondolatokat.
A drámapedagógia módszereit elsősorban a művészeti műhelygyakorlatok felvezetéseként végeztük. A drámában a következő fókuszok vetődtek fel: a harmónia, a mezítelenség, az organikusság, a klasszikum, a legfőbb szépség. A drámapedagógus három nagy kultúrába: az érett középkorba, a felvilágosodás korába, illetve a modernitás korszakába vezette be a résztvevőket, akik ún. „szakértők köntösében" gyűjtöttek és sajátítottak el ismereteket. A „mintha" szerepekben információt gyűjtöttek, olvastak, vitáztak, elemeztek. A „játékot" egy gyermekek alkotta kompozíció, a Laokoón-szoborcsoport idealizált, klasszikus alakjának gyermeki reprodukálása vezette fel. Ezután koronkénti Laokoón-mítosz értelmezések következtek, majd újabb fogalmakkal egészült ki a drámai és képzőművészeti kontextusos tér.
A műhelyfoglalkozások során a fent említett gondolatokat igyekeztek a képzőművészet eszközeivel megjeleníteni a gyerekek. Elsősorban szobrok, festmények, grafikák készültek, melyekkel érzelmi, érzékletes, gondolati, fogalmi, intellektuális problémákat is felvetettek.
Tehát a dráma és a képzőművészeti műhely ritualizált tér volt. Egy sajátos színtér, ahol a sokféleség és a foglalkozások során kidolgozott rituálék segítségével létrejöttek olyan szituációk, amelyek a kollektív és az egyéni értékek és a szabadság élményét jelenítették meg.
Ezek az emberiség egyetemes normáit utánzó, illetve partikulárisabb és individualizáltabb normák és érdekek ütköztetésével, párbeszédével alakultak ki.
Mindezeknek a rítusoknak és a rítusokon belüli tevékenységeknek személyiség- szerkezetképző (strukturáló), tehetség-kibontakoztató szerepet szántunk minden egyes foglalkozásban résztvevő számára.
Másrészt ezek a rítusok lehetőséget teremtenek bensőséges és nyugodt, vagy éppen alkotásra serkentő pillanatok javára, ahol egyéni érzelmek, emóciók szabadulhattak föl, elindulva az egyedi, egyéni, érzelmi-vizuális kifejeződés irányába. Ezek már a szobrászati, festészeti és grafikai munkákban öltöttek testet.

Projektünk záró rendezvénye a 2014. június 12-i Tehetségnap volt, melynek céljai a program lezárása, az elkészült alkotások bemutatása, információgyűjtés a tehetségekről és a szunnyadó tehetségekről, visszajelzés a programban résztvevők körének.
A programra meghívást kaptak az iskola tanulói, pedagógusai, a tanulók szülei, hozzátartozói, a kortársművészet támogatói, az intézményt működtető KLIK Tankerület képviselői, a település polgármestere és a képviselők, valamint a rendezvényre meghívott média munkatársai.
A Tehetségnap kínálatában szerepelt egy művészeti bemutató színpadi produkciókkal és egy kettős képzőművészeti tárlat. A tornateremben lévő kiállítás a művészeti iskola festészet tanszakosainak egész éves munkáit: tájképeket, életképeket, csendéleteket, portrékat vonultatott fel.

A pincegalériában a műhelyfoglalkozások során elkészült alkotásokat tekinthették meg az érdeklődők. A tárlatot Bogdán Ákos, 8. osztályos tanuló nyitotta meg, aki a projektben is részt vett. Elmondta, hogy ki volt Laokoón, mikor készült el a róla szóló szoborcsoport, illetve mit üzenhet az egyes korok emberének.

Laokoón alakja a trójai háború leírásában tűnik fel. Ő egy főpap, aki figyelmeztette a trójaiakat a görögök cselére, az általuk ajándékba küldött faló veszélyére. A haragos Athéné –más forrásokban Apollón- azonban két kígyóval büntette, s gyermekeivel együtt elpusztíttatta.

Az alkotásokon az emberi korok egy-egy szakaszát ismerhették fel a látogatók: egyik oldalon az ókori emelkedettséget üzenő klasszikus figura tele pátosszal, illetve a mellette látható tájkép mintegy kiegészítő elemként fokozta ezt a hangulatot. Aztán a középkor erkölcsi világába tekinthettünk be, az egyistenhit világába, majd az aranymetszésben álló szoboralak a kígyóval átvezetett a modern korokba. Ez a figura a lehetőségek metaforája. „Lehetőségem van a választásra, az értékek választására, s arra, hogy megőrizzem a legfontosabb értékeket minden egyes korból"- fogalmazott Ákos.

A dráma és a műhelyfoglalkozások egymásra épülése sikeressé tette a gyerekek témában való elmélyülését, mely szemmel látható eredményeket is hozott. Emellett tapasztaltuk az egyéni képességek fejlődését mind a személyiségjegyek, mind pedig az ábrázolás, festés, mintázás területén. Kiemelendő a műhelymunka során kialakult pozitív alkotói légkör is.
A program lehetővé tette a művészeti iskola tanóráin túl is a tehetséggondozást, ezáltal a tanulók még intenzívebb fejlesztésben és képzésben részesültek. Összességében azonban a pozitív eredményekről legmeggyőzőbben az elkészült alkotások üzenhetnek.