Kökény Adrienn - Mentori szerepem egy sikeres KGYTK-s dolgozat megszületésében

A Mocsáry-iskola felső tagozatosainak diáknyelvi szóhasználata

Kökény Adrienn, a karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola pedagógusa vagyok. Ebben a tanévben egy 5. osztályos diákkal, Paulik Krisztina Beátával készítettem dolgozatot.

Bettike egy nem mindennapi gyermek értelmi képessége miatt. Igen magas intelligenciaszinttel rendelkezik. IQ-szint mérésének utolsó eredménye: 165, a másik 154. Ám ez a kiemelkedő tehetség az élet több területén jelent problémát számára, főleg társas kapcsolatokban, érzelmi téren.

2,5 éves korában a Tények tárházával, a Világjárók lexikonával és a Kresz könyvvel ismerkedett. Már 1. osztályban forgatta A magyar helyesírás szabályait. Idén vehetett részt először a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyen. Az iskolai és a megyei fordulót hibátlanul oldotta meg, majd a Kárpát-medencei döntőben az 5. helyezést érte el.

Közel áll hozzá a magyar nyelv, ezért is volt jó döntés, hogy nyelvtudomány témában kutattunk. Olyan nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik, amely egy 5. osztályos gyermektől meglepő. Ki merem jelenteni, hogy végzős gimnazisták nincsenek ilyen biztos nyelvészeti ismeretek birtokában, mint Bettike. Mentori munkámat ez megkönnyítette.

A Mocsáry-iskola felső tagozatának diáknyelvi szóhasználatát vizsgáltuk. A munka elkészítése igen hosszadalmas folyamat volt, de negyedannyi munkámat nem igényelte, mint az évekkel ezelőtti. Természetesen folyamatosan figyelemmel kellett kísérnem, mivel alsó tagozatban nem vett rész KGYTK munkában, illetve ilyen jellegű feladatot sem készített még. Így nyilván támaszra is szorult.

Dolgozata szerkezetileg két részre tagolható: az elméleti részre és a kérdőíves vizsgálatra. A munkát szakirodalmak tanulmányozásával kezdtük. Annyi segítséget kapott az elméleti rész megírásához, hogy a fejezetek témáját megadtam. Majd a közösen kikölcsönzött szakkönyvekből, folyóiratokból, szótárakból ő maga állította össze az adott fejezet tartalmi részét. Előtte természetesen megbeszéltük, hogy mit jelent a tartalmi és a szó szerinti idézés, s azokra hogyan kell szabályosan hivatkozni. Felhívtam figyelmét az azonnali hivatkozásra, hiszen későbbi visszakeresése nagy munkát igényel. Az elméleti rész esetében mindig időpontra kellett az egyes részeket kidolgoznia és gépre vinnie. Hetenként kapta az újabb és újabb feladatot. Az ellenőrzés részenként történt.

• Először a diáknyelv pontos fogalmának kialakítására törekedtünk, hiszen erre épült a dolgozat.
• Majd a jellemzőit gyűjtöttük össze.
• Ezt követően elhelyeztük a nyelvváltozatok között.
• Majd a történeti kutatásokra helyeztük a hangsúlyt.
• Ezt követően a diáknyelv témaköreinek megismerését, létrejöttének motivációit, forrásainak megismerését tűztük ki célul.
• S végül a diákok szóalkotási módjait tanulmányoztuk.

Számára több száz oldalas könyvek elolvasása nem jelentett problémát, ami ilyen idős korban nem megszokott. Szakszavak esetén csak pár alkalommal szorult segítségre.

Nagy könnyebbség volt számomra, hogy pl. helyesírási, nyelvhelyességi, tartalmi szempontból szinte alig vagy nem is igényelt korrigálást a hetenként elkészült feladat.

A Bevezetés rész megírásához az elmélet elkészülése után fogtunk hozzá. Annyi segítséggel szolgáltam, hogy kulcsszavakat adtam meg számára: cél, hipotézisek, tudománytani elhelyezés, témaválasztás indoklása stb. A tudománytani elhelyezést is egyedül oldotta meg a kapott könyv alapján. A hipotéziseket az elmélet megismerése után maga állította fel, ebben sem szorult támaszra.

Ezt követően kezdtünk hozzá a kérdőív összeállításához, melyet törekedtünk tematikusan elkészíteni. Figyelembe vettük, hogy a mai gyerekek mely szavakat, kifejezéseket, mondatokat használják leginkább. Itt is főként Bettikére hagyatkoztam, hiszen ő él igazán ebben. A kérdőívet 10 témakörre osztottuk, melyet olykor altémákra is tagoltuk. Összesen 123 köznyelvi alakra kérdeztünk rá. Az első témakörben 2 altéma szinonimáit közösen gyűjtöttük össze, ezt követően teljesen magára hagytam. A leggyakoribb megfelelők kigyűjtése esetében a legjobb módszernek a strigulázás mutatkozott.

Sajnos a kérdőívben-mint később rádöbbentünk- sok köznyelvi alakra kérdeztünk rá. Ennek az lett a következménye, hogy Bettike heteken keresztül dolgozott a felső tagozat, a 8 osztály kérdőívén. Óriási munka volt ez számára. A táblázatokat is önállóan készítette el, melyek a leggyakoribb alakokat tartalmazzák. Csak egy mintát kapott, a többin maga munkálkodott.

A kérdőív kiértékelése sem jelentett nehézséget számára, mondhatni játszva megoldotta. Minden egyes témában, altémában összegyűjtött szinonimákat nyelvészeti szempontból elemezte. Ebben az esetben is 2 altémát együtt vizsgáltunk, a többi 16-ot önállóan végezte. 5-6 téma egyéni elemzése után ellenőriztem, majd láttam, rá lehet bízni a feladatot. Játszi könnyedséggel dolgozta fel a kapott diáknyelvi megfelelőket, ennek köszönhetően a többit már csak a végén ellenőriztem. Szóismétlésen kívül nyelvészeti hibát nem találtam. Nagy könnyebbséget jelentett, hogy nem kellett a következő fogalmakat megtanítanom: kicsinyítő képző, főnévképző, melléknévképző, szóösszetétel, szórövidítés, mozaikszó, szóelvonás, szóvegyülés, eufemizmus, angolosítás, metafora, megszemélyesítés, hasonlat, népiesítés stb. Mondhatni, természetes módon használta ezeket. Óriási előny volt ez mindkettőnek számára.
A Befejezés megírásához is csak kulcsszavakat kapott, melyből 3 oldalnyi szöveg született.

A Melléklet esetében is megbeszéltük a formai és tartalmi követelményeket. Ezen többnyire közösen munkálkodtunk.
A dolgozat utolsó részének, az Irodalomjegyzéknek az elkészítésében segítségre volt szüksége. Elmagyaráztam neki, hogy az adatoknak milyen sorrendben kell egymást követni: szerző, cím, kiadó neve, kiadás helye és ideje, oldalszámok, szigorúan ügyelve az abcrendre is.

KGYTK munka végleges címe csak a dolgozat elkészítésének utolsó szakaszában alakult ki teljesen. Törekedtünk az érdekes, különleges, figyelemfelkeltő, nem mindennapi címadásra. Bettike a kapott szinonimák összegyűjtése után adott főcímet a kutatásnak: Így trécselnek a menők. A menők a felső tagozatos diákokat jelöli.

A dolgozat befejezése után nekilátott Diákszótárának elkészítéséhez, mely a formaiságon kívül az ő saját munkája. Megtervezte a borítót, írt bevezetést és a kapott diáknyelvi megfelelőket abc rendbe szedte. Több mint 1 hónapon keresztül szerkesztette, hiszen az 1693 kapott diáknyelvi szinonima mellett a köznyelvi alakokat is feltüntette.
Munkánk a diáknyelv feltérképezését szolgálta. Úgy gondolom, sikerült. Hosszadalmas, nehéz munka volt e dolgozat elkészítése, főleg a mentorált számára.

Számomra Bettike egy csodagyerek. Véleményem szerint kevés diák tudna ilyen önállósággal kutatni. Elkápráztató, hihetetlen volt számomra kitartása, lelkesedése, precizitása.

Bettike igen jól érezte magát ebben a munkában, itt igazán kiélhette nyelvészeti ismereteit, hiszen az iskolai feladat nem jelent számára kihívást. Ezzel a munkával nemcsak belekóstolt a KGYTK rejtelmeibe, hanem több területen pozitív irányba tapasztalunk pedagógustársaimmal javulást. Sok tekintetben hozzájárult személyiségének fejlődéséhez.
Örülök, hogy vele dolgozhattam. Így megtapasztaltam, hogy ilyen értelmi képességű tanulóval mennyivel könnyebb, egyszerűbb dolga van egy mentornak.

Ki merem jelenteni, hogy Bettike a következő KGYTK dolgozat tartalmi és formai részét egyaránt mentor nélkül is el tudná készíteni.