MESTER és TANÍTVÁNYA

Tóth István: A természettudomány kutatásmódszertanának adaptációs lehetőségei 10-14 éves tanulók tudományos diákköri munkáinak megvalósításához
Megtekint...

Hasznos linkek

A projektet támogatták:

 

Nemzeti Tehetség Program

logo nemzeti tehetsegprogram

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

 emet  logo fekvo szines rgb png

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

logo emberi eroforrasok miniszteriuma

Pusenyák Viktória - Üzenetek az utókornak egy kéziratos osztálynaplóban 1948-1949-ből

esz 201407 pusenyakviktoriaDolgozatom egy iskolai dokumentum alapján készült: Dorogon az 1948-49. tanévben a 8. osztályos tanulók egy osztálynaplót vezettek, amelyben az iskolai élet történéseit jegyezték fel. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy az akkor élt gyerekekre hogyan hatottak a kor jellegzetes történelmi eseményei: a háború utáni szegénység, az államosítások, az egyházak üldözése stb.

Munkám első részében szakirodalomból ismertem meg az országos és a helyi folyamatok jellemzőit, majd irattári dokumentumok segítségével bemutatom az iskola teljes történetét, kiemelve a vizsgált korszak helyi eseményeit. Ezekkel vetettem össze a diákok mindennapi életének eseményeit a napló több szempontú elemzésével:

  • megfigyeltem az iskolát mint közösségi teret: az épület állapotát, felszereltségét, a pedagógusok és diákok viszonyát,
  • sajátos jelenségként vizsgáltam az „osztálybizottság" munkáját, döntéseit,
  • összegyűjtöttem a tanulók önállóságra, segítőkészségre, kreativitásra utaló viselkedését,
  • erkölcsi vívódásait, önkritikát igazoló gondolkodását,
  • a magatartásukkal kapcsolatos negatív jelenségeket (veszekedés, megalázás, gúny, csúfolódás),
  • de bemutatom örömteli, pozitív élményeiket is.

Kutatásaim eredményeként megfogalmaztam a hiányérzeteimet (a továbbtanulás kérdésének teljes hiánya, áprilistól a naplóvezetés megszakadása, a magas osztálylétszám, az osztálybizottság összetétele, a naplóírás kezdeményezői és az írásban résztvevők szűk köre, a nyolcosztályos iskolatípusra történő átmenet problémái stb.). Statisztikát is készítettem a naplót író és a napló eseményeiben szereplő tanulók arányának összevetéséhez.

Tapasztalataim megfogalmazása és a nyitott kérdések összeállítása után interjút készítettem az osztály még élő személyei közül öt idős emberrel. Tőlük választ kaptam a még tisztázatlan problémákra.

Megállapítható volt, hogy a gyerekek szempontjából 1948-49-ben volt az utolsó viszonylag nyugodtnak nevezhető tanéve a magyar, benne a dorogi iskoláknak. Ők a politikai változások legtöbb hatását még alig érzékelték. Egy évvel később Dorogon három épületben három önálló iskola kezdte már a tanévet, megszűnt a koedukált nevelés, 1950-től pedig életbe lépett a szocialista tanterv és annak „hű állampolgárokat nevelő" programja.

Pusenyák Viktória